Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
Gyógyszertárát 1951-ben 12/94 számmal a megyei gyógyszertári központ létesítette. Első vezetője Bech Emil volt. A patika jelenleg is üzemel. Kém községet már 1580-ban a török defterek 13 házzal említették, de 1598-ban szerb lakossága Esztergom környékére menekült, így a török időkben teljesen elpusztult és csak lassan népesedett be ismét. Gyógyszertárának törtenete szorosan összefügg a szomszédos Borotával. Wandrák József gyógyszerész ugyanis 1931-ben Borotára kapott gyógyszertárjogot, Rém körzetének kiegészítésével. Csak 1947-ben, mikor borotai lakásából a háztulajdonos kiperelte, volt kénytelen a körzetébe tartozó Rém községbe áttelepíteni ,,Megváltó" elnevezésű patikáját, melyet az államosításkor 12/77-cs számmal vettek nyilvántartásba és működik ma is. Solt fontos dunai révátkelőhely, a kalocsai érsekség birtoka volt, de később a XV. században királyi adományozás folytán köznemesek is földhöz jutottak itt. Ekkor Fejér megyéhez tartozott. A török uralom megszakította virágzó életét, de rövidesen visszanyerte jelentőségét, 1715-ben már mezőváros. A községet és határát a múlt század folyamán többször is elöntötte a Duna és az árvíz mindannyiszor jelentős károkat okozott. Gyógyszertárat 1869-ben Márky István létesített itt „Szentháromság" névvel. 1950-ben Gesztes Lajosné lett a patika vezetője, mely 12/78-as számmal ma is működik. Soltvadkert régi nevén Vadkert. A hagyomány szerint nevét azért kapta, mert az Árpádházi királyok vadaskertje volt. Egy 1426-ból származó oklevél szerint területe a Vadkerti család birtoka, valószínűbb, hogy neve is innen ered. A török megszállás alatt lakói annyira szétszéledtek, hogy a lakatlan helyek között tartották nyilván. Újbóli benépesedése csak 1720-táján kezdődött el, de azután gyorsan fejlődött. H/só' patikája 1886-ban, mint a kiskőrösi gyógyszertár fiókja, kezdte el működését. Kezelője Szabó László később bérbe is vette, majd 1888-ban lett önálló gyógyszertár, amikor Ozorowszky Béla tulajdonába került „Megváltó" névvel. Az államosítás után megszüntették. A második gyógyszertár felállítására 1935-ben Szekér Sándor kapott jogot, aki az új patikát „Magyar Korona" néven nyitotta meg. Ez a gyógyszertár jelenleg is működik 12/79-es számmal. Sükösdlakott terület volt a XV. században is, de a török uralom alatt kipusztult. A szatmári békekötés után hamar újra benépesült magyar és szerb családokkal. Gyógyszertárát 1886-ban Thold István alapította „Angyal" elnevezéssel. Később, 1893-ban Forkly Zsigmondé lett a patika, mely jelenleg 12/81 számmal működik. Szabadszállás a XIII. század végén már a kunok egyik jelentős települése. A megszálló törökök 1559-es adólajstromában mint jómódú község szerepelt. A XVI. sz. végén Husszein budai bég birtokába került. A kizsákmányolók azonban nem tudták tönkre tenni és távozásuk után gyors fejlődésnek indult. 1819-ben országos vásárok tartására kapott szabadalom levelet, ami erősítette fejlődését. 1746-ban azonban kolera járvány, 1796-ban nagy tűzvész, 1838-ban pedig árvíz pusztíotta. Nevezetességeként említem meg, hogy Petőfi Sándor édesapjának volt itt mászárszéke és kocsmája. Szabadszállás első patikáját 1847-ben Martinovics János alapította „Isteni Gondviselés" néven. Ez a gyógyszertár 1950ben a 12/82 számot kapta és jelenleg is működik, Gyógyszerésztörténeti vonatkozásban említést érdemel, hogy Szabadszálláson született 1831-ben Rozsnyay Mátyás hírneves magyar gyógyszerész, aki 1862-ben kezelője volt a Martinovics-féle gyógyszertárna k. x A második patikát 1923-ban Venczel Lajos „Remény" elnevezéssel létesítette. Ezt a gyógyszertárat államosítás után megszüntették. Szakmar határát a török világ feldúlta és elnéptelenítette. Mint a kalocsai érseki birtok kültelke, újra benépesült, de csak 1897-ben lett önálló. Az itt létesített „Madonna" elnevezésű gyógyszertár felállítására 1927-ben kapott engedélyt Jakab Géza és vezetője maradt 1950-ig, amikor a patika 12/84 számmal került a megyei hálózat listájára és jelenleg is üzemel. S^alks^entmarton, régi nevén Lőni Szent Márton, az 1332—33 évi pápai tizedjegyzékben és más okmányokon is találkozunk nevével. A községnek már 1624-ben olyan pecsétnyomója volt, melyen Lőni Szent Márton neve volt olvasható. A régi településen csak 1916-ban létesített Galambos Kálmán „Remény" néven gyógyszertárat. Úgy látszik, hogy a régi házakban nem akadt állandó helye a gyógyszertárnak, mert már az első két tulajdonosa háromszor költöztette a patikát. 12 Rozsnyay Mátyás kiváló magyar gyógyszerész, Rozsnyay János szabadszállási főbíró és Wirtzfcld Eszter fia, 1831. május 14-én született Szabadszálláson. Iskoláit Kecskeméten, gyógyszerészi tanulmányait Bécsben végezte. Jó barátság fűzte Katona Zsigmond kecskeméti gyógyszerészhez, akinek gyógyszertárában dolgozott is egy ideig. 1857-ben Kiskunmajsán akart patikát nyitni (lásd ott), majd Zombára telepedett le, ahonnan 1874-ben Aradra költözött, megvásárolva az ottani „Szentháromság" gyógyszertárat. Mint kiváló képzettségű gyógyszerész nagy elismerést és tekintélyt vívott ki magának. Az 1895 évi Gyógyszerészi Almanach így méltatja többek között: „Bajnoka a magyar gyógyszerészeinek s mindenütt első sorban találkozunk vele, ahol erkölcsi vagy anyagi áldozatokról van szó, amelyek előbbre viszik a magyar gyógyszerészetet. . ." Mint a Magyar Természettudományi Társulat tagja több értekezést is írt. Az akkoriban igen elterjedt maláriának szinte egyedüli gyógyszere a kinin volt, amit azonban igen keserű íze miatt gyermekeknek nem, vagy csak igen nehezen lehetett beadni. Laboratóriumában kikísérletezett egy eljárást ízetlen kinin előállítására, amivel 1867-ben elnyerte a Fiúméban rendezett Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének pályadíját. Készítményének hatására a lázas betegségek kevesebb áldozatot szedtek a gyermekek soraiból. A Magyar Gyógyszerkönyv is felvette élői rátát Chininum tannicum insipidum Rozsnyay néven hivatalos készítményei közé. 174
