Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
A kommunista párt 1945 őszétől már alig-alig foglalkozott a Nemzeti Bizottságokkal. Akkor támaszkodtak munkájukra, amikor nagy tömegeket kellett megmozgatni. Az 1946 tavaszán sorra került B-listázások idején még meglátták a bennük rejlő nagy erőt, de a Magyar Dolgozók Pártja 1948. május 9-én nyilvánosságra hozott programnyilatkozata a Nemzeti Bizottságok további sorsáról semmit sem említ. 529 A párt vezetői a Függetlenségi Front megszervezését tűzték ki célul. A MDP kitért a NB-ok átalakításának nehézségei elől. Ezzel törést idézett elő a tömegekkel kiépült és további erősítést igénylő kapcsolatában. Pedig talán ekkor, a szocializmus építése irányában megtett döntő lépéstől kezdődően lett volna különösen szüksége azokra a társadalmi erőkre, amelyektől — a nemzet és a párt hátrányára — egyre inkább eltávolodott. Az új népfront bízvást támaszkodhatott volna a helyi Nemzeti Bizottságokra. A párt vezetésében ezzel szemben az a helytelen nézet vált uralkodóvá, hogy a szocializmus építése kezdetén a NB-ok már betöltötték történeti hivatásukat, tehát nincs rájuk tovább szükség. A Nemzeti Bizottságokban megtestesülő öntevékenység lebecsülése magát az új népfrontot tette talajtalanná, mivel ez nem támaszkodott a munkások és parasztok helyi tömegmozgalmára, alkotókészségére. Ennek az lett a következménye, hogy a népfront működése formálissá vált és lényegében csupán a választások idején fejtett ki némi tevékenységet. A Megyei Nemzeti Bizottságokat a Függetlenségi Front megalakításával egyidejűleg feloszlatták. Ezt fejezte ki az Országos Nemzeti Bizottság határozata: ,,Az ONB mérlegelve az ország politikai és gazdasági életében a felszabadulás óta végbement alapvető változásokat, annak figyelembevételével, hogy február 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Front, a NB-ok történelmi érdemeinek hangsúlyozása mellett határozatikig kimondja, hogy a NB-ok február 1-ével az ország egész területén megszűnnek." 530 A bajai Nemzeti Bizottság utolsó jegyzőkönyve 1949. január 26-án kelt. Egy korszak zárult le a magyar nép történetében. A záróülés résztvevői — e nagy idők harcosai — büszkén tekinthettek vissza a megtett út eredményeire. Nem látták (nem láthatták?), hogy a most következő szektás-dogmatikus esztendők munkájuk eredményét megtépázzák, mármár szétzilálják. •и» BESZTERJ Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április—1949. január.) VMMK 3. (1945) 236—237. S30 1949. SzN január 30. A cikkünkben megjelent dokumentumok egy részét a bajai Vízgazdálkodási Főiskola Marxista Tanszékének oktatói gyűjtötték össze és engedték át közlésre. Segítségükért fogadják köszönetünket. 464