Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

A kommunista párt 1945 őszétől már alig-alig foglalkozott a Nemzeti Bizottságokkal. Akkor tá­maszkodtak munkájukra, amikor nagy tömegeket kel­lett megmozgatni. Az 1946 tavaszán sorra került B-listázások idején még meglátták a bennük rejlő nagy erőt, de a Magyar Dolgozók Pártja 1948. május 9-én nyilvánosságra hozott programnyilatkozata a Nemzeti Bizottságok további sorsáról semmit sem említ. 529 A párt vezetői a Függetlenségi Front meg­szervezését tűzték ki célul. A MDP kitért a NB-ok át­alakításának nehézségei elől. Ezzel törést idézett elő a tömegekkel kiépült és további erősítést igénylő kap­csolatában. Pedig talán ekkor, a szocializmus építése irányában megtett döntő lépéstől kezdődően lett volna különösen szüksége azokra a társadalmi erőkre, amelyektől — a nemzet és a párt hátrányára — egyre inkább eltávolodott. Az új népfront bízvást támasz­kodhatott volna a helyi Nemzeti Bizottságokra. A párt vezetésében ezzel szemben az a helytelen nézet vált uralkodóvá, hogy a szocializmus építése kezdetén a NB-ok már betöltötték történeti hivatásukat, tehát nincs rájuk tovább szükség. A Nemzeti Bizottságok­ban megtestesülő öntevékenység lebecsülése magát az új népfrontot tette talajtalanná, mivel ez nem támasz­kodott a munkások és parasztok helyi tömegmozgal­mára, alkotókészségére. Ennek az lett a következmé­nye, hogy a népfront működése formálissá vált és lényegében csupán a választások idején fejtett ki némi tevékenységet. A Megyei Nemzeti Bizottságokat a Függetlenségi Front megalakításával egyidejűleg feloszlatták. Ezt fejezte ki az Országos Nemzeti Bizottság határozata: ,,Az ONB mérlegelve az ország politikai és gazdasági életében a felszabadulás óta végbement alapvető változásokat, annak figyelembevételével, hogy feb­ruár 1-én megalakult a Magyar Függetlenségi Front, a NB-ok történelmi érdemeinek hangsúlyozása mellett határozatikig kimondja, hogy a NB-ok február 1-ével az ország egész területén megszűnnek." 530 A bajai Nemzeti Bizottság utolsó jegyzőkönyve 1949. január 26-án kelt. Egy korszak zárult le a magyar nép történetében. A záróülés résztvevői — e nagy idők harcosai — büszkén tekinthettek vissza a megtett út eredményeire. Nem látták (nem láthat­ták?), hogy a most következő szektás-dogmatikus esztendők munkájuk eredményét megtépázzák, már­már szétzilálják. •и» BESZTERJ Béla: A nemzeti bizottságok tevékenysége Veszprém megyében (1945. április—1949. január.) VMMK 3. (1945) 236—237. S30 1949. SzN január 30. A cikkünkben megjelent dokumentumok egy részét a ba­jai Vízgazdálkodási Főiskola Marxista Tanszékének okta­tói gyűjtötték össze és engedték át közlésre. Segítségükért fogadják köszönetünket. 464

Next

/
Oldalképek
Tartalom