Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
Az ország városainak jórészéből a vezető tisztviselők nyugatra menekültek. Ilyen körülmények között a Nemzeti Bizottságok — főleg létrejöttük első hónapjaiban — helyi viszonylatban az állami feladatok minden területén tevékenykedtek, irányították a politikai életet. Nagy szerepet játszottak az élet vérkeringésének megindításában, a közbiztonság helyreállításában, a közellátás és közmunka megszervezésében, a helyi önkormányzati szervek újjászervezésében. 497 A bajai helyzet annyiban tér el az ország többi részének viszonyaitól, hogy itt a megmaradt városi tisztviselői kar napokon belül új hivatalvezetőt választott saját kebelén belül s a közigazgatást végig kézben tartotta, bár annak megragadására a Nemzeti Bizottság több ízben is kísérletet tett. 498 A bajai NB így már megalakulásától kezdve a közigazgatástól független államhatalmi szervként jött létre s még átmenetileg sem tudta kézbe venni annak helyi irányítását. Szavának, véleményének súlya azonban sokszor döntően esett latba egyes rendelkezések meghozatalában. Ebben az is szerepet játszott, hogy a Nemzeti Bizottság tagjai régi szocialisták és kommunisták voltak, akiknek szavától — mondjuk ki nyíltan — féltek a város ideiglenes vezetői és a városháza tisztviselői kara. Őket támogatták többnyire — s ez egyáltalán nem volt elhanyagolható tényező — a szovjet városparancsnok, illetve a fegyveres hatalmi szervek. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása után fokozatosan elkezdődött a Nemzeti Bizottságok hatáskörének rendezése illetve korlátozása. Kifejezésre jutott ez az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek a magyar néphez intézett Szózatában, majd az Ideiglenes Kormány 1944. decemberi nyilatkozatában. Mindkét dokumentum hivatalosan is elismeri a Nemzeti Bizottságok megalakulását, de csak az önkormányzati szervekkel, a szakszervezetekkel, az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetekkel és törvényhozó testületekkel egy sorban tesz róluk említést. A Kormány 1945. január 4-én kiadott rendelete leszűkítette a Nemzeti Bizottságok hatáskörét azzal, hogy a valamelyest megreformált, de régi típusú önkormányzati szervek létrehozására hívta fel a NB-ok 497 CSIZMADIA Andor: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége. (1944—1949.) Budapest, 1968. 498 BÁLINTNÉ, MIKES Katalin: így kezdődött, Kecskemét, 1971. 99. figyelmét és egyben kimondta, hogy nem a Nemzeti Bizottságok lesznek az államhatalom helyi szervei. 499 Lényegében ezt ismétli meg az április 26-án megalkotott rendelet is, amely az önkormányzati testületek létrehozását szabályozta. 500 Mi volt a kommunista párt állásfoglalása ebben a kérdésben? A Nemzeti Bizottságok helyzetét legtalálóbban Révai József jellemezte: „Mint politikai szervnek, a Nemzeti Bizottságoknak egyáltalán nincs szükségük arra, hogy tevékenységük közjogi szankciót kapjon, hogy az államhatalom jogilag elismerje őket. Ügykörüket nem jogszabályok, hanem az élet határozza meg: a Nemzeti Bizottságok nem a kormányhatalomtól, hanem a néptől kapják megbízatásukat. A kormány nem utasíthatja őket, de ami ennél sokkal több: támaszkodhatik rájuk. Nem függenek a kormánytól, de támogatják és összekapcsolják a tömegekkel... A Nemzeti Bizottságok öntevékenysége a demokratikus átalakulást mozdítja elő, tehát segíti a kormány programjának végrehajtásában. Minél erősebbek a Nemzeti Bizottságok, annál erősebb az Ideiglenes Nemzeti Kormány, mert annál erősebb a támasza a népben." Véleménye szerint a NB-ok nem vehetik át és nem is szabad átvenniök az önkormányzat feladatát, lévén a bizottságok nem közigazgatási, hanem politikai szervek. 501 Л törvényhatósági bizottságok megalakításától kezdve a NB mindenkivel — nemcsak a kisgazdák vezette koalíciós jobbszárnnyal — hadakozott kiharcolt (de sohasem szentesített) jogainak s ezen keresztül a népi demokrácia védelmének ügyéért. A főispán már 1945 szeptemberében figyelmeztette őket, nem áll jogukban „a rendőrségnek és más hivataloknak utasítást adni. A NB csak javaslatot tehet." 502 A hivatalos űrlapokból száműzni kívánták a vallásra vonatkozó kérdést, mint a „régi rend csökevényét", ám a határozatot nem tudták végrehajtani, mert a bírósági perrendtartás nem módosult s a nyomtatványellátást nem „demokratizálták" még. 503 Különösen 1946 tavaszán, 499 A 14/1945. M. E. számú rendelet. 500 A 1030/1945. M. E. számú rendelet. 501 RÉVAI József: Kellenek a Nemzeti Bizottságok és mire? Néplap, 1945. január 10. 502 BKML Baja, NB kgy. jkv. 38/1945. 503 Ugyanott, NB ir. 330/1945. 461
