Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
tették fel. 453 A munka megkezdését, akárcsak az igazoló bizottságok esetében, heves vita előzte meg. A jogi képzettségű, szavazati jogtól megfosztott tagok ilyen feltételek mellett nem akartak dolgozni. A Bajai Népbíróság végül is 1945. május 11-én kezdte meg működését. 454 Az igazságügyminiszter kijelölte a népbíróság vezetőjét és helyettesét. A pártok 2—-2 népbírót küldtek a testületbe. 455 Amilyen nehezen indult olyan hosszadalmas, körülményes és ellentmondásos volt a népbíróság működése. A helyi sajtó már alig 1 hónappal megalakulása után így bírálta: „Tegnap ott voltam a Népbíróság tárgyalásán. Rossz érzéssel mentem oda, mert a demokratikus Magyarországnak ez a fontos intézménye, eddigi ítéleteivel csak azt bizonyította, hogy Baján nem áll hivatása magaslatán." Ezek után az ítélet részletes elemzésével, a tanúk és a vádlott beismerő vallomásával foglalkozott a cikk írója, majd eképpen folytatja: „Reméljük, hogy a pártok gondolkodnak a Népbíróság indokolatlanul enyhe ítéletein és megtesznek mindent, hogy az általuk beküldött népbírák a jövőben a magyar nép érdekeinek megfelelően szigorúbban büntessék a hazaáruló nyilasokat." 456 A baloldali pártok bírálata, annak hangja lehetett túlzó, de az való igaz, hogy az országosan tapasztalható jobboldali nyomás itt is éreztette a hatását. 457 A Nemzeti Bizottságnak — különösen 1946-ban — állandóan résen kellett lenni és küzdeni a népbíróságok működésének teljes lejáratása ellen. Felkérték a népbíróság vezetőségét, hogy csak az általuk jóváhagyott bírákat, pótbírákat alkalmazzák. 458 A pártok — az előzetes megállapodás ellenére — küldötteiket nem véleményeztették a Nemzeti Bizottsággal. „A végén odajutunk —• állapította meg a NB 1946 májusában —, hogy Baján kizárólag bundisták, nyilasok, vagy más ügyben elítéltek ülnek a népbírósági 453 Ugyanott, NB ir. 87/1945. 454 A bajai népbíróság megkezdte működését. BH 1945. május 12. 4SS BKML Baja, NB kgy. jkv. 17/1945. 456 R. L. :A népbíróságról. BH 1945. június 21. 457 R. L. : Válasz a provokációs kísérletekre. BH 1945. június 26. 458 BKML Baja, NB ir. 268/1946. székben." 459 A jobboldal nemcsak ilyen módon kezdte ki a népbíróságot, de tárgyalásain indőként nyílt antidemokratikus tüntetést is provokált. Ilyen tapasztalatok után kérték fel a Népbíróságot arra, hogy „a jövőben sem diákok, sem pedig felnőttek fasiszta irányú tüntetését ne tűrje és éljen a kiürítés jogával." 460 A mesterségesen lejáratott tekintély maradványainak óvása érdekében tettek előterjesztést az igazságügyminiszternek arra vonatkozóan, hogy a népbíróságon elítélt személyek feltételes szabadlábrahelyezését ne engedje meg. 461 A vádlottak által a bíróság előtt elmondottak tartalmára, valóságértékére utal az egyik helyi lap közleménye. „Ilyen szép vallomás még nem hangzott el a népbíróságon. Minden kertelés és szépítgetés nélkül mondta el... a történteket." 462 1947 júliusában írták ezt, amikor a nép bíróságok már két esztendeje működtek. Hasonló volt a helyzet Szegeden is, ahol szinte provokálóan enyhe ítéleteket hoztak. Születtek azonban indokoltan és néha kevésbé indokoltan súlyos ítéletek is. 463 A bajai nép bíróság három évi munka után 1948 januárjában szűnt meg. 464 A NB-ok történetének egyik legfontosabb és máig is vitatott kérdése a formájában régi közigazgatási apparátushoz való viszonya. A kérdéskörrel foglalkozó kutatók megállapították, hogy a közigazgatás demokratizálásáért egészen a tanácsrendszer megalakulásáig, váltakozó hevességgel folyt a harc. 465 Az eredmény — bármilyen összefüggését vesszük is vizsgálat alá — felemás volt. A helyi Nemzeti Bizottság ilyenirányú munkája is ezt igazolja. A közigazgatás helyzete a B-listázás kezdetekor igen súlyos volt. Az új tisztviselői kar hiányos képzettsége, igazgatási tapasztalatainak teljes hiánya és az eddig ritkán tapasztalt mennyiségű munka miatt nem, vagy csak alig — s akkor is felszínesen — volt képes ellátni 469 Ugyanott, NB kgy. jkv. 25/1946. 460 Ugyanott, NB ir. 49/1946. 461 Ugyanott, NB kgy. jkv. 28/1946. 462 BKÚ 1947. július 12. 463 BáH 1946. április 12. 464 BKML Baja, NB kgy. jkv. 1948. január 7. — Megszűnt a bajai népbíróság. JKU 1948. 3. sz. 465 BESNYŐ Károly: Az államhatalom központi és helyi szervei kialakulásának egyes kérdései hazánk felszabadulása után. JK 1965. 4. sz. 144. 457
