Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

alatt elvégzett munkának.

143 Mindez a bizottságoknak komoly megterhelést jelentett, ugyanakkor az igazolásra várók szemében lassúnak tűnt. A NB-ot ideiglenes működést engedélyező átiratokkal ostromolták, a bizottsági tagoknak alig volt magánélete a kérelmezők miatt.

444 Pedig ők is egyre nehezebben tudtak megélni. 1946-ban bejelentették a NB-nak, hogy délután üléseznek ezentúl, mert ,,a mai gazdasági helyzetben nem engedhető meg, hogy az Igazoló Bizottság tagjai félnapokat, sőt egész napokat áldozzanak a közügyért, a Demokráciának nap mint nap, és a tárgyalási napidíjként meghatározott összegért, 7500 P-ért lassan már egy doboz gyufát sem lehet venni." Kérték napidíjuk 10 000 P-re való emelését.

445 Az Igazoló Bizottság működésének történetére jellemző adalékként idézünk a Bácskai Hírekből. Amikor Jánoshalma külön igazoló bizottságot kapott azt gondolták, végre egyenesbe került az ügy. „És mi lett a fenegyerekeskedésből? A kiállás helyett sunyi nyakbehúzás lett a vége."

446 Több helyen indokolatlanul későn alakultak meg a bizottságok s tevékenységüket ilyen versikékkel jellemezte a sajtó: „Esténként hát jó lélekkel Vethetjük meg a mi ágyunk Aluszkálunk, akár csak az Igazoló Bizottságunk."

447 A bizottság döntéseit még a közigazgatás és a népi szervek vezetői is különféleképpen ítélték meg. Volt ahol az igazoló bizottság bejelentésére azonnal és határozottan intézkedett az illetékes NB,

448 másutt viszont azt választották meg vezetőjegyzőnek, akit az igazoló bizottság „állásvesztésre" ítélt.

119 A bajai bizottságok — a NB irányítása mellett — helytálltak s a megyének is példát mutattak.

450 443 BKML Baja, NB ir. 3/1945. 444 Ugyanott, NB ir. 1945. sz. n. 445 Ugyanott, NB ir. 93/1946. 44(J BáH 1945. augusztus 3. 447 BENEDEK Andor: Dal az igazoló bizottságról. BáH 1945. július 6. cs 1946. február 22. 448 BáH 1945. szeptember 11. 449 BáH 1946. január 25. 450 A népbíróságok munkájáról VERES Miklós: A népbíráskodásról és igazoló eljárásokról. ÁJ 1970. évf. 2. szám 361364. 25. kép. A MKP pártiskolára küldi tagjait Bajáról. 25. Bild. Die UKP sendet ihre Bajaer Mitglieder auf die Parteischule. 25. картина: ВКП шлёт из Бай и своих членов в партшколу. Л népbiróság felállításáról szóló 81/1945. M. E. sz. rendelet megérkezése után a Nemzeti Bizottság annak végrehajtását egyik legsürgősebb feladatának tartotta. A pártok 5—5 tagot javasolhattak a népbíróságba. Javaslatukat a főispánnak, az pedig a NBnak terjesztette elő. A népügyészek személyét az igazságügyminiszternek kellett jóváhagynia.

451 Az előkészítő munkát már február elején megkezdték.

452 Április közepén jelentették a minisztériumnak, hogy a népbíróság tanácsvezetőjének személyére vonatkozó javaslatokat „egyhangú határozat alapján" terjesz451 KOVÁCS Kálmán: A magyarországi népbíróságok történetének egyes kérdései. Jogtörténeti Tanulmányok 1. Budapest, 1966. 149—175." 452 BKML Baja, NB ir. 33/1945. és NB kgy. jkv. 7/1945. 456