Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
Kívánatos lenne egy-egy iskola történetének részletes feldolgozása, mert csak így ismerhetnénk meg az általános és sajátos vonásokat és azokat a tényezőket, melyek gátolták illetve előrevitték az iskola fejlődését. 338 A tanítás megindulásával egyidőben jelentkezett a tankönyvek felülvizsgálatának, a fasiszta, szovjetellenes, antidemokratikus sajtótermékek kiselejtezésének igénye. A Nemzeti Bizottságok már igen korán kifogásolták egyes tankönyvek szellemét. A tantestületek és a Szabad Szakszervezetek képviselőiből bizottságok alakultak azzal a céllal, hogy a demokratikus nevelés szempontjából, valamint a fegyverszüneti egyezmények kötelezettségei alapján kifogásolható részeket a tankönyvekből távolítsák el. 339 A felülvizsgálat hiányos volt, az iskolákban a régi tankönyvekből tanítottak továbbra is. Az iskolák megmaradt iratanyagát áttanulmányozva olyan képünk alakult ki, mintha a pedagógusok húzódoztak volna a selejtezéstől, bár ezt nyíltan nem hangoztatják a ránk maradt jegyzőkönyvek. Bizonyos mértékig érthető ez, hiszen az egyik iskola igazgatója szerint 1945 őszén még mindig a tankönyvek hiánya jelenti a legnagyobb nehézséget a tanulmányi előrehaladásban. 340 A VKM 20793/1945 számú rendelete központilag tette kötelezővé a felülvizsgálatot és az 1945/46. tanévtől csak engedélyezett tankönyveket használhattak a tanintézetek. 341 A tankönyvekre vonatkozó állásfoglalás kiterjedt azokra a fasiszta irodalmi termékekre is, amelyek az iskolai és közkönyvtárakban voltak találhatók. A rendelet alapján az indexre helyezett kiadványok listáján szerepeltek a fasiszta vezérek könyvei, a magyar fajvédők ,,pragmatica"-ja, történelmi, irodalmi kiadványok, a nemzeti és faji gyűlölködés brossurai, valamint a fasiszta lapok címjegyzéke. A kormány338 MÁNDICS Mihály: Fejezetek Csávoly község krónikájából. Csávoly, 1969. 81—98. — HATVANI Dániel: Szent Ivántól—Felsőszentivánig. Kalocsa, 1973. 144. 339 Az 1883/1945 VKM rendelet, megjelent: Magyar Közlöny 1945. 31. sz. — Erre hivatkozva végzik a selejtezést a tanítóképzőben. BTI kgy. jkv. 1945. június 26. 340 A józsefvárosi iskola közgyűlési jegyzőkönyve (1945. október 24.) BKML Bács-Bodrog vm. Tanf. 141/1945. 341 A 20793/1945. VKM rendelet, megjelent: Magyar Közlöny 1945. 84. sz. — Az iskolák megkapták a felhívást. Bajaszentistváni ált. isk. ir. 45/1945. augusztus 14. rendelet 1945. február 26-án vált hatályossá, de a rendőrfőkapitányságnak küldött belügyminiszteri körrendelet júliusban még a végrehajtást sürgette. A bajai iskolák is csak a sürgetés után láttak munkához. Zömükben arra hivatkoztak, hogy az állandó és többszöri költözködés alatt a könyvtáruk szétszóródott, magánházak padlására került. A sürgetésre azután augusztus végén a tanítóképző elvégezte a selejtezést, 342 de a szentistváni iskolára szeptember 21-én rá kellett írni a tanfelügyelőnek. 343 így is csak jövő márciusra készültek el a munkával. 344 De nem ők lehettek az utolsók, mert április elején a többi iskolát is sürgetik s egyben közlik, hogy a forgalomból kivont tankönyveket a városháza őrmesteri szobájába kell beszállítani. 345 A Nemzeti Bizottság jórészt formális eszközökkel volt csak képes érvényt szerezni a rendelkezésnek. A tanulók — nyilván a pedagógusok tudtával — új borítást tettek a régi könyvekre. Ha szóltak érte, az új könyvek drágaságára hivatkoztak. A tanítóképző tanári kara azt kérte a NB-tól, hogy egyes tankönyveket ne kelljen beszolgáltatni és azokat 1—2 lapot kitépve tovább lehessen használni. 34 " A bizottság tagjai, a rendőrség politikai osztályával és a bajai szovjet ellenőrző bizottsággal karöltve tankönyvellenőrzést tartott. Az eredmény nem volt kielégítő. 347 A Nemzeti Bizottság ilyen tapasztalatokra hivatkozva kérte a kultuszminisztertől a tankönyvkiadás államosítását. 318 A különböző politikai erők részéről erőteljes harc folyt az ifjúság megnyeréséért. A kommunisták a pártkülönbség nélküli, egységes ifjúsági szervezet mellett foglaltak állást. így jött létre az antifasiszta ifjúsági mozgalom hagyományaira épülve 1945-ben Debrecenben a MAD1SZ. 349 Megalakulása után már 342 BTI kgy. jkv. 1945. augusztus 21. 343 Bajaszentistváni ált. isk. ir. 68/1945. szeptember 21. 344 Ugyanott, 47/1946. március 12. 345 Alsóvárosi ált. isk. ir. 53/1946. április 8. 346 BTI ir. 340/1946. március 12. 347 BKML Baja, NB ir. 96/1946. 348 Ugyanott, NB kgy. jkv. 10/1946. 349 A MADISz szegedi szervezetének kiáltványa Bajára is elkerült, ahol 1945. január 23-i keltezéssel helyezték az irattárba. BÁLINTNÉ MIKES Katalin: Így kezdődött. Kecskemét. 1971. 157. Д46
