Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

térve jelentős eredményről nem számolhatott be. Szorgalmazzák — ezzel engedték útjára. 1947 februárjában külön delegáció utazott Pestre a hídépítés ügyében. Gerő Ernő fogadta őket s „megígérte, hogy 1947. évben a hídroncsok kiemelését megkezdik." Azzal a meggyőződéssel tértek haza, hogy a küldöttség nélkül Dunaföldvár kapta volna meg a hidat.

253 A város lakossága egyébként is pesszimistán ítélte meg a hídépítés ügyét,

254 de amikor áprilisban kiderült, hogy a híd és a téli kikötő „kimaradt a 3 éves tervből" kirobbant a tiltakozás.

255 Nehezen haladt a téli kikötő dolga, hiszen az egész országban csak 1 kotró dolgozott. Mit lehetett tenni? A sikertelenségek, félsikerek a lakosság körében kedvezőtlen visszhangot váltottak ki. Tudták a vezetők is, hogy feszültség van a levegőben, de — ettől is fűtve — dolgoztak tovább. A NB 1946. január 1-i ülésén egyetértettek a MKP-nak a malmok községesítésével illetve államosításával kapcsolatos törvényjavaslatával, mert az a malomuzsora megszüntetését is célozta. Állásfoglalásukról értesítették az Országos Nemzeti Bizottságot.

256 Márciusban az elkészült olaj gyárat kívánták a lakosság szolgálatába állítani, de ehhez előbb napi 1 vagon szenet kellett volna szerezniük.

257 A Szieberth-féle bőrgyár „felsőbb utasításra" bajai és bácskai iparosoknak bőrt nem adhatott el. „így a kormány — állapította meg a NB — teljesen megbénítja a vidéki kisiparosok működését... A NB népellenesnek tekinti a jelenlegi téves intézkedéseket és azoknak azonnali visszavonását követeli7" (Kiemelés tőlünk).

258 A háborús épületkárok helyreállítása is nyújtott némi kereseti lehetőséget a helyi építőiparnak. Egy Belügyminisztériumnak küldött jelentés szerint háborús sérüléseket szenvedett a ládagyár, a folyamhajózás raktárépületei, a szentjánosi elemi iskola és óvoda, a volt révkapitánysági épület, a városi vágóhíd, az 253

BKML Baja, NB kgy. jkv. 2/1947. és 6/1947. 254 BKÚ 1947. januári. 255 R. G.: Határozott állásfoglalást! BH 1947. 36. sz. 256 BáH 1946. január 18. — Baja város törvényhatósági bizottságának közgyűlése a malmok községesítése mellett döntött. BH 1946. 39. sz. 257 BKML Baja, NB ir. 658/1946. 258 Ugyanott, 655/1946. iskolák belső berendezése, a szentjánosi kápolna, a zsidótemplom és a zárda kápolnájának belső berendezése.

259 1946-ban összegezték a háborús károkat. Az árakat az 1938-as évhez viszonyították és a felszereléseket figyelmen kívül hagyták. A megrongálódott házak értéke 1 822 676 pengő, a középületeké 2 534 405 pengő. Ez összesen 3 822 676 pengőt tett ki.

260 A helyreállításhoz tetemes mennyiségű építőanyagra volt szükség,

261 valamint olyan építtetőkre, akiknek van annyi jövedelmük, hogy annak egy részét erre a célra képesek fordítani. Ide is érvényes a polgármester egy 1946. júniusában tett megállapítása: „Vállalkozóknak nincs vállalkozásuk, mert nincs a lakosságnak jövedelme . . ."

262 Az építkezés ütemét jól szemlélteti a Bajai Kis Üjság egyik cikke. „A mintegy 5200 rongált épületnél

263 a legminimálisabb munkálatok kezdődtek csak meg, mert ezek nincsenek helyhez kötve és nem is olyan költséges. 1945-ben 30 javítási munkálat készült el, 1946. évben 33. Ez évben — 1947. június 7-ig — 51 fejeződött be és 359 helyen folyamatban van."

264 Források hiányában igen. keveset tudunk a város és környékének közlekedési viszonyairól. A szovjet katonai parancsnok kérésére 1945. április 25-én összeállított kimutatás szerint a megyének mind a négy vasútvonala (Csikéria—Baja, Baja—

Gara, Baja— Hercegszántó, Kiskunhalas—Ólegyen) üzemel. A személy és teheráru forgalom zavartalan.

265 Az amerikaiak által lebombázott híd miatt a Dunántúllal sokkal nehezebb volt megteremteni az összeköttetést. A híd újjáépítésének minél előbbi megindítása érdekében a bajai munkások már első 25í) BKML Bács-Bodrog vm. Főisp. ir. 454/1945. 260 Ugyanott, THB kgy. 20/1. Kig. 1946. 261 BKML Baja, NB ir. 247/1945. Anyagszükségletként felsoroltak: téglából 400,000 drb-ot, cserépből 260,000 drb-ot, üvegből 6,750 drb-ot, cementből 500 q-t, vasáruból 200 q-t, faanyagból 866 köbmétert, mészből 2000 mészből 2000 q-t, kavicsból 200 köbmétert, festékáruból pedig 60 q-t. 262 BVT Ipari Oszt. 1945-ös statisztikák. A polgármester 1946. június 29-én kelt jelentése. 263 Ez csak az egész megyére vonatkozhat. Baján 1946. június 28-án összesen 29 935 volt a lakók és 4687 a házak száma. BVT Ipari Oszt. 1945-ös statisztikák. 264 BKÚ 1947. június 7. — Bajai ácsok és kőművesek is mennek Jugoszláviába. BH 1947. 42. sz. 265 BVT Ipari Oszt. 1945-ös statisztikák. Az 1945. április 25-én kelt aktán a polgármester pecsété szerepel, aláírva nincs 438