Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
II. Bács-Bodrog vármegye с • л •• i ^ • ii Nyitva volt Sorszám: Az üzlet jellege: m5 уд ^ m5 уш j 1. Élelmiszer 18 2. Ipari 34 3. Vegyes 148 Összesen : 169 19 41 161 211 1 piaci árak eképpen alakullak : 1945. VII. 1. 1945. VIII. 1. Búzakenyér kg vaj kg marhahús kg sertéshús kg tyúk db sovány liba db szalonna kg tej liter napraforgóolaj liter só kg tojás db 10,— Pengő 120,— Pengő 80,— Pengő 100,— Pengő 300,- - Pengő 350,— Pengő 700,— Pengő 8,40 Pengő 800,— Pengő 28,— Pengő 10,— Pengő 10,— Pengő 600,— Pengő 80,— Pengő 100,— Pengő 300,- Pengő 350,— Pengő 700,— Pengő 18,— Pengő 800,— Pengő 28,— Pengő 14,— Pengő Л jelentés megjegyzi, hogy a közélelmezési miniszter által kibocsátott árrendezés következtében a vaj, hús és zsír jóformán teljesen eltűnt a piacról. 224 Ezekre a kimutatásokra hivatkozva írhatta a polgármester: ,, . . . az ipar és kereskedelem majdnem a teljes békebeli iparos és kereskedelmi létszámmal megindult, hogy még nincs a felszabadulás 325 előtti nívón, annak oka a hiányos közlekedés, áru és nyersanyaghiány." A kedvezőtlen jelenségek leküzdésének egyik eszközeként minden termék országosan egységes ármaximálását javasolták. Éttermek, étkezdék, kávéházak nem működtek. A kisipar vegetált. „A kézműves ipar igen rossz helyzetben van — írta a város vezetője 1945 januárjában —, amennyiben egyrészt ellenséges beavatkozás következtében megfosztották szerszámaitól, gépeitől, továbbá a még működő üzemet a szovjet hadsereg igénybevette, másrészt nyersanyag, úgymint bőr, vasáru stb. továbbá üzemanyag, szén, benzin, nyersolaj nincs. A városban 50—60 kereskedő és kézmű224 BKML Baja, Polgm. 462/1—1945. 225 Az eredeti iratokban következetesen a „megszállás" kifejezést használják. iparos jelentette be eddig iparának szüneteltetését további tömeges szüneteltetésre van kilátás." 226 1945 áprilisától szénhiány miatt megszűnt a gázszolgáltatás. Az elektromos ellátás is jelentősen csökkent. A város 1944-ben 2 251 669 kw, az 1945. évben 125 372 kw áramot kapott. Dunahíd nélkül hiába volt közel Pécs, a dunántúli távvezeték oszlopokon nyugvó áthozatala pedig hosszadalmas munkát igényelt. 227 Az áramszolgáltatás folyamatosságát évekig így is csak a legnagyobb nehézségek árán lehetett biztosítani. 228 Milyen volt az ipar helyzete? 1945. március 5-én kimutatást készítettek a 25 munkásnál többet foglalkoztató gyárakról és üzemekről. 229 Baján öt ilyent találtak. Sorszám : Név .akcím Milyen 24 órai teljeüzem? sítménye 1. Bajai Posztó és Horthy M Szövet és 3000 m szövet Takarógyár R. T. út takarógyár 800 db takaró 2. Sziebert Károly Attila u 9. Bőrgyár havi teljesítménye 700 G felsőbőr, 500 kg talpbőr 3. Bényi László Alkotmány Cipőüzem 20 pár szegesu. 12. cipő 4. Dely Géza Dalmady u. Gőzfűrész 30 m 3 14. 5. Pollák Zoltán Dombos u. Tömörfa és 3. műbútorgyár Egy 1945 májusában szerkesztett kimutatás részletezi is a helyi ipar állapotát. Eszerint a gázgyár szénhiány miatt áll, a villamosüzem teljes kapacitással dolgozik, a szesz-élesztő-olaj üzem a szovjet megrendelő igényeit elégíti ki, a mezőgazdasági szeszgyár még nem működik, a szárító és konzervüzemet részben leszerelték, a bőrgyár a szovjet csapatokat segíti, a cipőüzem részben szovjet megrendelésre dolgozik, a faárugyárat leszerelték és berendezését elvitték, a 226 BKML Baja, Polgm. 21049/1945. 227 BVT Ipari Oszt. 1945-Ös statisztikák. A polgármester 1945. április 25-én kelt jelentése. 228 Átmenetileg a Posztógyár szolgáltatja a villanyáramot. BH 1946. 38. sz. 22!i BYT lp ar i Oszt. 1945-ös statisztikák. Másodpéldány, a polgármester aláírása hiányzik. 434
