Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
után 100 kg búzaértéket, illetve 100 négyszögöl után 10 kg búzaértéket. A kitelepítéssel kapcsolatos munkát szinte lehetetlen megjavítani, — jelentette az elnök. A régi bizottságtól kaptak „többféle könyvet, össze-vissza írt egyéb lapokat", aminek alapján nem tudtak tájékozódni a valós helyzetről, s ki kellett menni a helyszínre. A munkát gátló hiányok közül — melyek részletes ismertetésére „20 oldal nem lenne elég", — felsorolták: papírt a MKP-tól kaptak, ismét nincs írógép, nincs jegyzőkönyvvezető. A FB idejét felemészti kilencszáz ember ügyes-bajos dolga, segítséget viszont nem kap. Huszonhárom jegyzőkönyvet, 600 régi igénylő juttatásának jegyzékeit kellene legépelni, 176 bajai, 154 vidékre készülő telepest „széttagolni." A pótjegyzéken szereplő 200 igénylő felülbírálása, szabálytalanságok jegyzőkönyvezése és továbbítása a felettesekhez, régi bűnök miatti felelősségre vonás mind a bizottságra, az elnökre vár. Átérzik ők — olvashatjuk a válaszban — megbízatásuk súlyát, és kellő segítséggel, úgy érzik, képesek helytállni. 2 «" 1 A. mindkét oldalon fellelhető hibákat a földreform ügye sínylette meg elsősorban. Közeledett az ősz, s a nagy munkák közepette egy bizottságnak felül kellett vizsgálnia az 1945. október l-ig földhözjuttatottak ügyét. 205 Ipar, kereskedelem, közlekedés Az 1880-as évektől, a tőkés gyáripar kialakulásának és fejlődésének jelentősebb szakaszától, a termelőerők és a tőkés termelési viszonyok, valamint a közlekedés robbanásszerű változásával azok a területek kerültek kedvezőbb helyzetbe, amelyek az ipar energiaigényeit és alapanyagra (elsősorban ércekre) vonatkozó szükségletét jobban ki tudták elégíteni. Az alapanyagtermelő területektől és a kialakuló ipari körzetektől való viszonylagosan nagy távolsága mellett közlekedésföldrajzi helyzetének romlása is nagyon kedvezőtlenül befolyásolta Baja helyét az átmenő kereskedelemben és a nagyüzemi telephelyválasztásban. 206 A vasútépítés, illetve a vasútvonalak vezetése nagyon 204 Ugyanott, NB ir. 310/1946. aug. 1. 205 Ugyanott, 182/1946. aug. 7. 206 ÚJPÉTERI Elemér: Baja város jövője. Budapest. 1936. 29— 32. erősen meghatározza a városok gazdasági növekedését és a területi munkamegosztásban betöltött szerepét, elfoglalt helyét és súlyát. Baja az 1880-as évek elején elesett attól, hogy a Budapest—Zimony vasúti fővonal a város érintésével épüljön meg. 207 E fővonalhoz csak 1885-ben csatlakozott egy szárnyvonal a város és Szabadka között. 208 A Bácskát a Dunántúl keleti részével összekötő Baja—Bátaszék vasútvonal és a híd a Dunán csak 1911-ben készült е!. 20э Ez pedig a város kézműiparának, kereskedelmének és általános szerepkörének csökkenéséhez vezetett. Szerencsére a Budapestre és az azon túli rendeltetési helyekre a gabona szállítása még a vasúti fővonal kiépítése után is olcsóbb volt vízi úton, és így a város ideig-óráig még tekintélyes átrakóhely és tranzit-kereskedelmi központ maradt. 210 Mindez azt eredményezte, hogy Baja időben késve és akkor is csak vontatottan kapcsolódott be a gyáripar fejlődésébe. 211 A gyázgyár — a város legrégibb üzeme — 1887-ben kezdte meg működését. 212 A századforduló után elsősorban a vízimalmokat felváltó hengermalomipar fejlődött. 213 A két világháború között egyetlen igazán nagyüzemnek nevezhető gyár a Posztógyár volt. 214 A II. világháború végéig a város nem tudott nagyobb számú jelentősebb ipari üzemet letelepedésre vonzani, így a gyáripari munkásság látszáma 1000—1100 fő körül 207 Megint lekéstünk . . . BFÚ. 1917. június 27. 2 <> 8 A terv már jóval korábbi. SZATHMÁR1 Károly: Baja szerepe Magyarország kereskedésében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest, 1864. 35—36. — Utazás Baja— Szabadka között. BFÚ 1907. október 24. — A bajaszabadkai vasút vonalat a miniszter az elsőrangú vasutak sorába emelte. BFÚ 1907. december 20. 2011 A kereskedelmi miniszter Baján. BFÚ 1903. július 11. — A Baja—Bátaszéki hídépítés. BFÚ 1907. április 27.— Hírek az épülő baja—bátaszéki vasútról. BFÚ 1907. október 17. — A bajai Dunahíd. BFÚ 1907. december 21. — RAPCSÁNYI Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye községei. Budapest. 1934. 320. 210 VÖRÖS Károly: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850—1881. Arrabona 7. (1965) 475. 211 MESKÓ Géza: Időszerű problémák Baja város gazdasági életében. Budapest, 1939. 7—12. 2г2 Baja thj város gáz- és villamosüzemének története. Baja, 1937. 5—7. 213 BARLAY Magda : Baja város gazdasági és település földrajza. Pécs, 1939. 28. 214 Finomposztó Vállalat (1923—1973.) Baja. Adalékok a Finomposztó Vállalat fél évszázados történetéhez. Baja, 1973. 431
