Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
mivel a miénkkel megegyezik, s a mezőgazdasági termelés vonalán kialakult természetes és szerencsés gyakorlatot nagyszerűen jellemzi. Április végén a ,,bajai határ igen szép, mivel 90%-ban meg van már müveive. Akár dolgozott a termelési bizottság, akár nem, a helyzet elég /'<?'. " 193 A népi szervek körül megindult bonyodalmak tovább tartottak. Május elején az OFT utasította a „Tisztelt Tanácsot" — a Megyei Földbirtokrendező Tanácsról van szó —, hogy intézkedjék soron kívül a bajai községi földigénylő bizottság újjáalakítása tárgyában. Az újjáalakított községi földigénylő bizottság azonnal kezdje meg működését, s erről haladéktalanul tegyenek jelentést az Országos Földbirtokrendező Tanácsnak. 194 Közben a földbirtokreform során országosan jelentkező hibák itt is előfordultak. A mérnöki hivatal valóságot nem fedő térképezése következtében házhelyeknek osztottak ki olyan földeket is, melyek a térképen még mint üres, műveletlen területek szerepeltek. A juttatások során egy-egy újgazda egymástól távol levő 3—3 kh földet kapott, s így azok művelése nagy nehézségbe ütközött. Előfordult, hogy a gazdálkodók 400 négyszögöles portájának felét is elvették, holott erre a mindennapi munkához szükségük volt. A FB sorsolta a felosztásra kerülő földeket, s ezzel „szociális érdekeket sértett." A NB minden esetben felemelte szavát a törvénytelenségekkel szemben. 195 Ügy látszik, az MFT által újjászervezett FB sem tudott rendet teremteni. Megalakulása után rövidesen panasz érkezett ellene. A „jelenlegi bizottság" — állapítják meg —, a múltbelihez hasonlóan működik." Az elnök és a FB tagjai „sem fogalmazni, sem diktálni nem tudnak." A NB ismét a MFT-ot bízta meg a panaszok kivizsgálásával. Ennek nyomán a FB „segítségként" egy rossz írógépet és egy gépelni tudó női munkaerőt kapott. 196 A panaszok sokasodtak. Erősen túllépték a földosztás törvényszabta hatáfát; sokan kaptak 5 kh-ig terjedő juttatást, továbbra is gyakorlat maradt, hogy a „korhaladott és családnélküli" személyek tanyákat 193 Ugyanott, 1946. ápr. 24. (19. sz.) 194 Ugyanott, 1946. ápr. 30. (20. sz.) 195 Ugyanott, NB ir. 250/1946. máj. 7. sz OFT. 49.606/1946. III. ü. о. leirata Veres Péter aláírásával. 196 Ugyanott NB kgy. jkv. 1946. máj. 15. (25. sz.) kaptak. 1945-ben „sok volt a föld, kevés az igénylő." A túljuttatások visszavételénél a „beltagokat" nem háborgatták újonnan szerzett birtokukban. Megfelelő kimutatások hiányában nem lehetett tudni, hogy az állatok és felszerelések egy része hová került. A FB új elnöke — panaszolták — nem tartja be a FMT rendeleteit, „a sváboktól elhajt mindent", a FB ügyeit a régi, feloszlatott bizottság tagjaival intézteti, az ő befolyásuk alatt áll. A felülvizsgáló közegek 34 tanya szétosztásánál 5 esetben láttak szabálytalanságot. A NB azt tartotta helyesnek, ha csak annak adnak földet, aki azelőtt is földműves volt. Ez az állásfoglalásuk nem az agrárproletárok ellen irányult, hanem azok ellen, akik — mint hangoztatták —, csak azért igényeltek földet, mert sem mint iparosok, sem mint földművesek nem akartak dolgozni. A FB munkájának megjavítása érdekében helyeslik, ha minden demokratikus párt jogász-szakértőt küld ki a FB mellé egy-egy órára. „így ezek — mármint a FB tagjai — nem mondhatják, hogy ők tudatlan emberek és nem értenek semmihez." Elekből a megállapításokból és a nyújtott segítség módjából, fő ként kisgazdapárti tagjai és az agrárkérdésben velük egyetértők indoklásából érezhetően hiányzott a segítőkészség. Az A : B tagjai nem látták (vagy nem akarták látni), hogy a népi szervek munkájának gyökeres megjavítása nem csak nekik, hanem a város, a megye egész lakosságának alapvető érdeke. Ebből következően a FB-al nem alakulhatott ki az az egészséges viszony, melyet a feladatok megköveteltek mindkét népi szervtől, különösen a Nemzeti Bizottságtól. Л Földigénylő Bizottságok a földéhes magyar szegényparaszti és agrárproletár tömegek földért folytatott harca során létrejött szervek. 197 Társadalmi összetételük is ennek megfelelő volt. 198 Sokan közülük írni, olvasni sem tudtak. Adminisztrációhoz, földméréshez nem értettek. Mélyen élt bennük a föld utáni sóvárgás, de ezzel együtt a földreform esetleges megtorlásától való félelem is. A háborút követő forrongó állapot velejárója volt a kétes jellemű, és sokszor a jogos büntetés elől bujkáló nyilas, volks197 A Termelési Bizottságokat a 30300/1945. F. M. rendelet hívta életre, melyet 1945. február 17-én bocsátott ki a földművelésügyi miniszter. 198 Szerepükről, tevékenységükről HÁRSFALVI Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után. LK 1960. 78—79. 428
