Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

ncre az őszi vetések területe átlagban elérte a háború előtti mértéket. Ez a terület, átlag a szántóterületek 30%~ának, Baja város határában 25%-nak felel meg," — jelentette a NB-nak a gazdasági felügyelő.

186 1946 februárjában az 1945-ös munka során elkövetett hibákat a következőkben jelölték meg: „Legsúlyosabb hibánk, hogy nem sikerült a népi szerveket olyan erélyes, öntudatos, demokratikusan gondolkozó emberekből összeállítani, akik a mai súlyos körülmények között meg is tudnák védeni demokráciánkat . . . elsősorban az igazoló bizottságok és a népbíróság munkája laposodott el és már alig mondható a demokrácia védőszervének." A feladatokat a következőkben foglalták össze: „legyen feladata a Nemzeti Bizottságnak a jövőben, hogy ezeket és a közigazgatási szerveket ellenőrizze, hogy a jövőben ezek a népi szervek ne csak álmosan dolgozó karikatúrák legyenek, hanem mindegyik szerv a Népi Demokrácia egy-egy harcos ökle legyen . . ."

187 Erre nagy szükség volt, mert 1946 tavaszán a földbirtokreform végrehajtása során növekedtek a bajok. Egymást érték a bíráló megjegyzések: lassú a telekkönyvezés, „csak az időt húzzák", a házhelyek felosztásával a szőlőt is elveszik, így a munka folyamatossága megszakad. Ennek a szőlő látta kárát.

188 A Nemzeti Bizottság ülésein javasolták, hogy a szőlőt egy évre hagyják a régi gazda kezében. Megállapításuk szerint a bajok egyik legfőbb forrása, hogy a .Földigénylő Bizottság nem veszi tudomásul a rendeleteket.

189 A komoly kifogások hatására a NB jelentést tett a földművelésügyi miniszternek az FB-ben folyó sok szabálytalanságról. Eszerint a Megyei Földbirtokrendező Tanács „szakértője" a FB-ben levő „egyszerű emberek jóhiszeműségét kihasználva, az elkobzott vagyonokból saját részére való juttatást és felhasználást eszközölt ki." A jogi előadóról pedig azt állapították meg, hogy „erkölcsi nívója igen alacsony fokon áll" és családjának, rokonságának való törvénytelen juttatásoknál segédkezett.

190 186 Ugyanott, NB kgy. jkv. 1945. okt. 3. (41. sz.) 187 Ugyanott, NB ir. 498/1945. 188 Az országos helyzetre DONATH Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945—1946. Budapest, 1969. 382. 189 BKML Baja, NB ir. 131/1946. március 12. 190 Ugyanott, NB kgy. jkv. 1946. ápr. 3. (16. sz.) elnök. 12. kép. Az újbirtokosoknak a föld mérnöki felméréséhez és a birtokívek elkészítéséhez csekély költséghozzájárulást kellett fizetniök. 12. Bild. Die Neubodenbesitzer hatten einen geringen Kostenbeitrag für die Vermessung des Bodens und für die Verfertigung der Besitzerlisten zu bezahlen. 12. картина: Новым владельцам земли для официального раздела земли и изготовления документов собственности нужно было платить ничтожную сумму. Jïbben az esetben a Földosztó Bizottság az M FT néhány tagjának hatására követett cl hibát. A Földigénylő Bizottság működéséről szóló bejelentés viszont azt bizonyítja, hogy nem lehetett nehéz őket törvénytelen útra vinni. A bejelentés ugyanis azt állítja, hogy az elnök „teljhatalmú diktátor", aki jog talanul és éjjel leltároztat, a tanyákon levő holmikat ellopják, a megbízható nemzetiségeket „kifosztják." Pedig az államnak az a célja, — zárta szavait a felszólaló —, hogy még a bundisták vagyona se menjen veszendőbe, hanem azt a rászoruló és megbízható személyek kapják. A kialakult helyzetre való tekintettel a NB rend426