Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

újra kellett indulni. A megye népe, az ország egyetemességével együtt vállalta az újjáépítést s „Bácsországban" ismét megmozdult a határ. Az állatállomány nagymérvű pusztulása miatt különösen fontos volt a megmaradt mezőgazdasági gépek mielőbbi üzembeállítása. A gépek működése azonban attól függött, hogy a szovjet üzemanyagszállítmány egy része idejében megérkezik-e, vagy sem. Emellett végre kellett hajtani a földbirtokreformról szóló rendeletet is, amellyel a Bácskában nagyobb mérvű kitelepítés és betelepítés is együtt járt. 1945 tavaszán változatlanul súlyos volt a helyzet. A tanyákra visszamerészkedett gazdák „utolsó malacát és csirkéjét" is elvitték. Előfordult azonban az is, hogy akinek azelőtt egy lova sem volt, most 8—10 jószággal rendelkezett.

159 Ezekkel lopott fát, bort stb. fuvaroztak.

160 Nemcsak az erkölcsökkel volt baj. A „külső munkások" — a határban dolgozók — sokszor „ruha vagy ló nélkül" tértek haza. A termények és a munkabérek közötti egészségtelen különbség miatt a mezőgazdasági munkások nem vállalták a múlt évi (1944-es) betakarítási munka befejezését. (Ez 1945 márciusi helyzet.) A napszám 20 pengő volt, ugyanakkor 1 q búzáért 40 pengőt kellett fizetni. Hiány volt zab, árpa, köles, borsó, lencse vetőmagban. A termelés megindítása érdekében történő hatósági beavatkozás feszült hangulatot idézett elő a földművelő lakosság körében. „Fenyegetőztek", hogy ha „zaklatják" őket, nem végzik el a munkát. „Jelenleg — állapította meg 1945 márciusában a polgármesteri beszámoló —- a magyar katonaság töri és hozza be a városba a kukoricát."

161 Hátráltatta a munkát az is, hogy „ . . a még meglevő, nagyon kisszámú és minőségileg is szánalmas, leromlott igáslovakat" robotra fogták be. Ismételten előfordult, hogy a határba igyekvő munkásokat közmunkára vitték el, a fogatokat pedig elhajtották.

162 Éppen ezért az emberek egy része félt kimenni a határba. Ezek a nehézségek természetszerűleg adódtak a 159 BKML Baja, NB kgy. jkv. 1945. febr. 14. (6. sz.) 160 Ugyanott, 1945. febr. 28. (8. sz.) 161 Ugyanott, 1945. mate. 7. (9. sz.) 162 BKML Bács-Bodrog vm. Alisp. ir. 6/1945. Helyzetjelentés a földművelésügyi miniszternek Debrecenbe. front közelségéből, hiszen az utánpótlás egyik forrása a helyszíni beszerzés volt. A fent idézett —- néha rosszindulatból terjesztett •— hírek pánikot okoztak és időről-időre megzavarták a lassan helyreálló termelőkedvet. Ilyen állapotok azt eredményezték, hogy még május végén is „pipacsmezők" virítottak a határban.

163 A Nemzeti Bizottság ülésein nemcsak a mezőgazdasági termelés megindításával kapcsolatos tapasztalatokat beszélték meg, hanem javaslatokat is terjesztettek elő a jelentkező bajok leküzdésére. Szükségesnek látták „egy gazdasági bizottság" felállítását, amely a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos fontosabb ügyeket a kezébe venné.

164 Követelték, írják végre össze a lóállományt és azoktól, akik a szükséges passzust nem tudják felmutatni, vegyék el az állatot. A fölösleges igát és munkaerőt irányítsák át a szorult helyzetben levő helyekre. A tudatos munkakedv növelése érdekében népgyűléseket kell tartani, s ha kell, ké%i erővel is meg kell művelni a földet. Meg kell szüntetni a határban uralkodó „bizonytalanságot."

165 A lovakat a jogos birtoklás igazolása érdekében a BV (Baja város) jelzéssel látták el és melléjük fegyveres őrt állítottak. A rendőrség és a város által szervezett „mezőrendőrség" tagjai járták a határt, s igyekeztek biztosítani a nyugodt munkát.

166 Ilyen állapotok uralkodtak a mezőgazdasági termelésben, amikor a Földművelésügyi Minisztérium 30.300/1945. számú rendelete nyomán az 1945. évi január 23. körüli napokban megalakult a Termelési Bizottság (TB), de feladatának nem tudott maradéktalanul megfelelni. Ez a bizottság naponként „működött" és időről-időre beszámolt erről a NB-nak. A népi szervek — a NB és a közreműködésével sorra alakuló egyéb, termelést segítő, irányító, valamint érdekképviseleti szervek — igyekeztek az igaerőszükségletet legalább minimális mértékben kielégíteni. Forrásokban nem lehetett válogatni. A szemfüles hercegszántóiak a Mátéháza-pusztán levő (Baja város gazdaságához tartozó) lókórházból szereztek be 100 lovat. Kétezer állatot ápoltak ott akkoriban, s amikor ez a siker a helyi Nemzeti Bizottságot is 163 BKML NB kgy. jkv. 1945. máj. 23. (24. sz.) 164 Ugyanott, 1945. febr. 14. (6. sz.) 165 Ugyanott, 1945. febr. 21. (7. sz.) 166 Ugyanott, 1945. febr. 28. (8. sz.) 422