Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

tosítása érdekében 1946. október 1-től 3 Ft-ban állapították meg a napszámbért.

130 A viszonylag lassú kibontakozás miatt gondot okozott a NB-nak is a munkaképes férfi lakosság foglalkoztatása. 1945-ben a tűzharcok során megrongált árvízvédelmi gátrendszer mielőbbi helyreállítását szorgalmazták, hiszen — megítélésük szerint — 3400 kh-at fenyegetett az ár. Ügy vélték 100 munkás 3—4 hét alatt elvégezhetné a munkát. Arra hivatkoztak, hogy országszerte folyik a gátépítés, sőt nem egy helyen már be is fejeződött.

131 1946 őszén nyilvántartásba vették az önként jelentkező munkanélkülieket. Az Építés és Közmunkaügyi Minisztérium által szervezett munkáknál ezek részesültek előnyben.

132 1947ben a Baja—Mohács közötti Dunaszakaszon háború alatt elsüllyesztett 1330 hajó kiemelésének előkészületei,

133 1948-ban pedig a helybeli munkanélküliek „örök" megmentője a Sugovica és a téli kereskedelmi kikötő „kotrása és szélesítése" öntött reményt a munkát keresőkbe.

134 A NB közhasznú beruházások szorgalmazásával igyekezett levezetni a jelentkező felesleges munkaerőt. Az eredmények vontatott jelentkezése nem rajtuk múlott. Foglalkoztatottság, árak és bérek A közmunka lassú háttérbe szorulásával a bérért, havi fizetésért végzett munka került egyre inkább előtérbe. A kisiparosoknál, kereskedőknél ez eleinte nem jelentett fennakadást, annál nagyobb gond zúdult a közigazgatási hatóságok nyakába. A bevételek megcsappantak és a meglevőek is lassan folytak csak be. A helyi hatóságoknak ennek ellenére hosszú ideig saját alkalmazottaikon kívül az állami tisztviselőket is fizetniök kellett.

135 Baja város már november végén „Szociális és közbiztonsági alapot" hozott létre és ehhez a lakosság önkéntes adományait kérte, majd a 130 KÚ 1946. november 17. 131 BKML Baja, NB ir. 475/1945. 132 TIM Plakátgyűjtemény 1025/1. 133 Baján alakul meg az ország első szövetkezeti alapon mozgó hajókiemelő vállalata. 44 elsüllyedt hajót emelnek ki Baján. BH 1947. 18. sz. és BKÚ 1947. május 7. 134 A miniszterközi bizottság jelentősen megváltoztatta a költségvetést. DKÜ január 3. 135 18/1945. M. E. számú rendelete. NB tagjai személyesen keresték fel a hadigazdagokat, hogy befizetésre buzdítsák őket.

136 A pénz egyre jobban elértéktelenedett.

137 A Budapestről könnyebben elérhető vidékeken az árak csillagászati magasságba emelkedtek. 1945 tavaszán azonban a távolabbi területekre — köztük a déli határszél községeibe is — eljutottak az ipari áruért élelmiszert kérő, éhező budapestiek. Közöttük nem egy harácsoló, más nyomorából vámot szedő kétes egyén is, akiket mifelénk egyszerűen feketézőknek, svercelőknek neveztek. Egy április 12-én kelt összeírásból ismerjük a város kereskedelmi helyzetét. Ezek szerint volt: 1944-ben 1945. április 10. Élelmiszerüzlet 88 57 Ipari 170 85 Vegyes 61 60 összesen 319 202 Az üzletekben szárazbab, borsó, szárított hagymr.f pótkávé, magyar tea, konzervek, gomb, üveg- és porcelán áruk kaphatók. Általában a múlt évi készleteket árulják. Cipő, készruha, textiláru, só, gyufa, dohány, világító anyagok és gazdasági eszközök egyáltalán nem kaphatók. A piaci árak eképpen ala1944 1945. április 10. Búzakenyér — 70 P 1,36 P Teavaj 12,— P 20,— P Marhahús 5,60 P 8,— P Sertéshús 5,60 P 8,—P Tyúk, db 7,20 P 50,—P Liba 35 — P 100,— P Szalonna, kg 8,-P 60,— P Tej, liter —,58 P 1,-P Burgonya, kg —,26 P 1,-P Tojás, 10 db 2,20 P 20,— P A számok nagyarányú áremelkedésről tanúskodnak.

138 Ezzel szemben a tisztviselők fizetése csak jóval lassabb ütemben emelkedett, a családok komoly megélhetési gondokkal küzdöttek. Érdekeik védel136 BKML Baja, NB kgy. jkv. 5/1944. november 25. 137 KUPA Mihály: Adópengőre szóló pénzjegyeink. Az Érem 1963. 54—62. 138 BKML Bács-Bodrog vm. Alisp. 317/1945. 416