Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

között vannak és valamilyen okból a hídépítési munkán nem vesznek részt, 5 napra legalább 25 P. váltságot fizetnek. A tehetősebb polgárok, még ha túl is vannak a korhatáron, adakozzanak önkéntesen. Az adományozott összegről mindenki szabályszerű nyugtát kap. A közalkalmazottak hozzájárulásukat a hivatalokban fizetik be. A komoly erőkifejtés közös érdek, a halogatásnak helye nincs, tehát mindenki tegyen eleget kötelezettségének."

122 A legsimábban a tisztviselőktől tudták behajtani a hozzájárulást, mert eleve levonták fizetésükből az összeget. Az adózás megállapított kulcs alapján történt. 120 pengő fizetésig semmit sem, 121—150-ig 1%-ot, 151— 200-ig 2%-ot, 201—250-ig 3%-ot, 251—300-ig 4%-ot, 600 pengő kereseten felül 10%-ot kellett fizetni a felmentetteknek. A közmunkára kirendelt gyalogmunkások 10, a kocsival-lóval rendelkezők 20 pengőt kaptak munkájukért.

123 A NB 1945. január 28-i ülésén azt mondta az egyik felszólaló: „Baján flig akad 50 ember, aki hajlandó a 10 P. napszámért robotba menni."

124 Maradt tehát a kötelező kirendelés. A mentesítési kérelmek megítélésének kínos feladata a NB-ra és a Szabad Szakszervezetekre várt. A NB határozata alapján politikai és szakmai szempontok alapján bírálták felül az iparosok és a kereskedők kérelmeit. Az igényeket a legnagyobb erőfeszítések árán sem lehetett maradéktalanul kielégíteni. Az egyik oldalon növekvő munkaerőigény jelentkezett, a másik oldalon pedig nagyszámú mentesítési kérelem. Ez a harapófogó minden mozgósítható „munkaerő" felkutatására ösztökélte a NB-ot. 1945 áprilisában 100 fogdás, 5—600 nyilas és bundista állt rendelkezésre, ám ez sem volt elég. Megszerezték a város nyilas képviselőjelöltjének 1939-es ajánlási ívét — Dombóváron találták meg —, amelyen 710 aláíró szerepelt.

125 Ez képezte a jogalapot arra, hogy növeljék a „zöld karszalaggal" megjelöltek számát és csökkentsék a város munkaerőgondjait. 1945 júniusában már 3000 felmentett volt a városban.

126 A közmunkát végzők teljesítménye jóval alatta 122 BKML Baja, Polgm. 1944—33/34. 123 Ugyanott, NB ir. 43/1945. 124 Ugyanott, NB kgy. jkv. 9/1945. 125 Ugyanott, NB kgy. jkv. 19/1945. 126 Ugyanott, NB kgy. jkv. 25/1945. maradt az átlagnak s ezt csak a munkába kirendeltek nagyobb számával lehetett egyensúlyba hozni. A felelősségérzet és munkaerkölcs is alacsony színvonalon állott. A megye területéről a budapesti hídépítéshez behívottak ügyével a NB volt kénytelen foglalkozni. Kiderült ugyanis, hogy az 1922, 1923 és 1924-ben született évfolyam 600 kirendeltje közül csak 30 jelent meg a hídépítésnél.

127 Közben elérkezett a tavasz, a jövő év kenyerét biztosító gazdasági munkák ideje. A megye alispánja átirattal fordult a szovjet katonai parancsnoksághoz, melyben — többek között — a mezőgazdasági munkásság és fogatos erő közmunkára való igénybevételének szabályozását kéri. „A mai igénybevétel mellett — írja — még a betakarítatlan múlt évi termények betakarítása sem biztosítható, mert a községek összes munkássága állandóan közmunkára (robot) van igénybe véve".

128 A közmunka igazságos kivetését még egy községen belül is nehezen lehetett elvégezni. Előfordult ittott, hogy egyes személyek korábbi sérelmeik megtorlására is felhasználták a kínálkozó alkalmat. A váltások megszervezése néha nehézségekbe ütközött. A bajai M KP szervezete a következőket írta ezzel kapcsolatban a hercegszántói közmunkahivatalnak : „Panasszal jelentkezett nálunk Szabó János és Gyurica János hercegszántói napszámos, hogy már tizedik napja váltás nélkül teljesítenek közmunkát. Hasonló panaszokat már több ízben kaptunk a községből. Kérjük a t. Közmunkahivatalt, hogy a községben megállapított nyolc napon túl közmunkára senkit ne tartsanak vissza, tekintettel az élelmezési nehézségekre és a földmunkák zavartalan végzésére."

129 Bonyolította a helyzetet, hogy az egyes hatóságok — községi elöljáróság, főszolgabírói hivatal, rendőrség, városparancsnokság — egymás tudta nélkül igényeltek munkásokat, fogatokat és mindegyik a maga dolgát tartotta a legfontosabbnak, legsürgősebbnek. 1946 végére a feltűnően nagyszámú közmunkahátralékos miatt — az Újjáépítési Minisztérium kiküldötte — szigorú utasítást adott a hátralékok behajtására. A munkakedv növelése és az egyöntetűség biz127 Ugyanott, NB kgy. jkv. 44/1945. és 5/1946. 128 BKML Bács-Bodrog vm. GF. 7/1945. 12!

» BKML Hercegszántó, 73/1945. 415