Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)
6. kép. Szilaski Antal M KP tagsági igazolványa a tagsági bélyegekkel. 6. Bild. Mitgliedsausweis der UK.P von Antal Szilaski mit Mitgliedsmarken. 6. картина: Удостоверение члена ВКП Силашки Антала с членскими марками. Baja a bécsi döntések előtti határvonal visszaállítása után ismét megyeszékhely lett. Demokratikus vezető testületei nemcsak a város, de a megye életének újjáalakításában is fontos szerepet játszottak. A város Nemzeti Bizottsága — minden felhatalmazás nélkül, menyek következtében teljesen szétszóródtak. Ilyen körülmények között a Baján visszamaradt vármegyei tisztviselőkkel az itt 1944. október 20. napján bekövetkezett megszállás (sic !) után nyomban megkezdtem a csonka vármegye hivatalainak megszervezését. E szervezkedésben kezdetben . . . Baja thj. város megbízott polgármestere és a csonka Bács-Bodrog vármegye kerületi kormányzója mellett és megbízásából intéztem a vármegyét érintő hivatalos ügyeket, majd 1945. január 5. napján megszerveztem a bajai járás főszolgabírói, illetve főjegyzői hivatalát." (BKML BB vm. Alisp. 1916/1945. Az alispáni beszámoló jelentése TB-nak, 1945. augusztus 7.) A vármegyei közigazgatás megszervezésével egyidőben az egyes falvakban is megindult a községi elöljáróságok újjászerveződése. (FÁBIÁN István—FÁBIÁN Istvánné: i. m. 660—661.) a dolgok kényszerétől vezettetve — ellátta azokat a feladatokat is, amelyeket más közigazgatási egységen belül a megyei NB-ok végeztek. Bács-Bodrog vármegye 1945. február 3-ig közigazgatási vezető nélkül működött, nem volt főispánja. Ekkor érkezett meg Debrecenből. A pártok koalíciós alapon osztoztak az állam vezető állásain, a Bács megyei főispánságot a Nemzeti Parasztpárt kapta meg. A NPP, különösen Erdei Ferenc, első pillanattól kezdve nagy gondot fordított arra, hogy a megalakuló helyi pártszervezetek bekapcsolódjanak a népi szervek, elsősorban a NB-ok munkájába. Ezzel a Nemzeti Parasztpárt szervezési hátrányait is csökkenteni igyekeztek. Erre Bács megyében is szükségük lett volna, hiszen a megye 27 községe közül 18-ban volt szervezetük, de létszámuk (983) roppant kevés. 24 A főispán személyének megválasztása — a népi demokrácia kibontakoztatása szempontjából — nem bizonyult szerencsésnek. A NPP vezetői olyan 24 TÓTH István: A Nemzeti Paraszt Párt története (1944—48). Budapest, 1972. 17—18. 30. 401
