Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gergely E.–Kőhegyi M.: Az élet újraindulása és a Nemzeti Bizottság tevékenysége Baján (1944–1948)

Felszabadulás. Л Nemzeti Bizottság megalakulása Minden adatunk egybehangzóan igazolja, hogy a város 1944. október 19-ről 20-ra virradó éjjel szabadult fel. A visszaemlékezések szerint már 19-én este kivonultak a városból az utolsó német erők, csupán néhány magyar őrszemet hagytak hátra. Az egyik szemtanú így vall erről: „1944. október 19-én többedmagammal nemzetőrként teljesítettem szolgálatot a régi postaépületben. A parancsnokunk Kocsis százados volt. Amint értesült arról, hogy a szovjet csapatok Baja felé közelednek, ez a százados nyugat felé elhagyta Baját. A parancsnokságot egy főhadnagy vette át. Amikor a Kálvária környékén megjelentek az első előőrsök, fogta magát ez is és az éj leple alatt elillant. Negyedmagammal maradtam a régi postaépületben, ahol most a nyomda van, a Bartók Béla utca sarkán. Este nyolc óra felé nagy dörömbölésre figyeltünk fel. Szovjet katonák döngették a szomszédos Városháza kapuját. Németeket és fasisztákat kerestek."

5 A Tolbuchin marsall vezette 3. ukrán front 46. hadseregének egy századnyi lovas előőrse október 19-én este, a hétórás harangszó idején a Bokodi út felől elérte a Kálvária környékét. 20-án hajnalban, a közben délről feltöltött csapattest, az egykori Vöröshídon át a dunai hídfő birtokbavételéért indult harcba.

6 Különösebb ellenállásra nem talált, a németek már Dunántúlra húzódtak át. Baja tehát viszonylag szerencsésen vészelte át a II. világháborús harci cselekményeket. A hátráló német csapatok itt is felkészültek az előretörő szovjet egységek dunai átkelésének visszaverésére, de a folyó áradása és a szovjet haderő, állásaik elhagyására kényszerítette őket. A szovjet csapatok átkelésének többé nem volt akadálya, a város és lakossága megmenekült, A polgármester így emlékezett meg erről: „Lenyűgöző érzés fog el, ha arra gondolok, hogy a város a nagy világégésből szinte csodálatos módon, aránylag épségben került ki."

7 Ettől eltekintve a lakosság 5 FEDERER Ferenc: Baja város felszabadulásának története. Kézirat. TIM Adattár 314—72. 6 A legújabb hadtörténeti munkákban elfogadott október 20-i dátum téves. BORÚS ]ózsef A magyarországi hadműveletek jelentősége a második világháború történetében. HK 1964. 434. ÖLVEDI Ignác: Harccselekmények Debrecen felszabadítása után. HK 1965. 223. Szerinte a 37. lövészhadtest csapatai foglalták el Baját. 7 BKML THB kgy. jkv. 3/1945. dec. 5. osztozott az ország egészének egyre nehezebbé váló sorsában. A felszabadulás első hónapjaiban a régi államhatalom már nem létezett, a demokratikus alapon történő újjászerveződés pedig még csak a kezdeti lépéseket tette meg. Mindenütt, így Baján is a szovjet városparancsnokság volt az egyetlen reális hatalom. A Vörös Hadsereg képviselőinek, parancsnokainak, katonáinak jelenléte magabiztosságot adott annak a néhány elszánt, haladó gondolkodású embernek, akik részt vállaltak az újjáépítés megindításában. A munkájuk során felmerült kérdésekkel (pl. fegyveres szabadcsapatok támadásakor, a túlzott közmunka korlátozása érdekében stb.) bátran fordulhattak, és fordultak is a helyi szovjet parancsnoksághoz, s a támogatást — mint erre dolgozatunk is hoz néhány példát — meg is kapták. Nélkülük a népi szervek munkája — különösen a reakció újjászerveződése és erőteljes támadása idején —, rendkívül nehéz lett volna. Ilyen viszonyok uralkodtak a városban, amikor „néhány demokratikusan gondolkozó munkás vállalkozott arra, hogy megalakítson egy városi tanácsot."

8 Ennek közvetlen előzményei: a régi polgármester távozása (1944. október 9.) után három tisztviselő helyettesítette őt három napig, míg végül a szovjet parancsnok felhívására az ittmaradt hivatalnokok „közfelkiáltással" új polgármestert választottak a volt főlevéltáros személyében.

9 A megválasztott polgármester már másnap (október 21.) hirdetményt tett közzé az utcai közlekedésről és felszólította a tisztviselőket az azonnali munkábaállásra.

10 Ez a féloldalnyi dobolási hirdetmény az első 8 A Bajai Türr István Múzeum Legújabbkori Gyűjteménye. A későbbiek során idézett főispáni jelentések megegyeznek a veterán párttagok, közigazgatási szakemberek visszaemlékezéseivel. Baján megkísérelte egy jugoszláv partizáncsoport a hatalom átvételét a „tízes bizottságtól". Ezt a kísérletet közvetlenül a szovjet városparancsnokság erélyes fellépése hiúsította meg. A lakosság körében sokáig élt—az első világháború utáni helyzet, valamint a közvetlen tapasztalatok alapján — a Jugoszláviához kapcsolás lehetősége. Bizonyíték erre az, hogy jóval a súrlódások után Baján előadást tartó Andics Erzsébettől, konzultációs kérdésként, eziránt is érdeklődtek a hallgatók. (A veteránok közül elsősorban Folcz Antal szíves közlésére hivatkozunk. Ö volt ezekben az időkben a MKP helyi szervezetének titkára.) 9 BKML THB kgy. jkv. 20/1 Kig. 1945. 10 BKML Baja, Polgm. ir. 33—1/1944. 396