Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Gerelyes E.: A kecskeméti direktórium búcsúja

ennek a változásnak csak kifelé, a külpolitikában van jelentősége, mert befelé a munkásság továbbra is kezében tartja a hatalmat, s azt mindenkivel, minden törekvéssel szemben feltétlenül megtartja és megvédi. Legyetek nyugodtak, s várjatok türelemmel, mert a mi ügyünk a dolgozóknak az ügye, amelyet évtizedes munkával építettünk fel, amelyet senki és semmi szét nem rombolhat. Fegyelmet és öntudatot követeЛ plakát kezdő részében kifejtett gondolat „négy oldalról támadtak rá Magyarországra az antant haderői és evvel a rettenetes hatalommal szemben csekély erőnek bizonyult minden halálraszántsága és öntudatossága a magyar munkásságnak" — lényegét fogta meg a tanácshatalom megdöntését kiváltó okoknak. Az ellenforradalmi, de a reformista szociáldemokrata pártvezetésnek is a Tanácsköztársaság megdöntését a kommunisták „csődjének" elsősorban a belső bajok következményének igyekeztek beállítani. Nem a valóban elkövetett hibák eltagadása, az imperialista túlerő döntő szerepének hangsúlyozása, hiszen ma már közismert tény, hogy június és július folyamán a kommunisták soraiban megindult a felvetődött elvi és hatalmi kérdések tisztázása, s idő kérdése lett volna a helyesebb módszerek kidolgozása. Megítélésem szerint a plakát első része — további soraiban — is ezt, a kommunista álláspontot fejezi ki. A plakát második fele viszont az ún. szakszervezeti kormány propaganda szólamainak egy részét tükrözi. A Peidl kormány, amely hatnapos uralma alatt az ellenforradalom szálláscsinálója lett, az antant Ígéretekben bízva remélte a románok megállását a Tiszánál, s azt, hogy az antant országok kiállnak mellette. A plakát megszövegezésének napján vonult át Kecslünk, mert csak fegyelemmel és öntudattal tudjuk ezeknek a súlyos és nehéz napoknak a nyugalmát biztosítani. Minden munkás tartsa kötelességének a rend fenntartását, mert ha ezt nem tartjuk meg, újból kizsákmányoltjai és rabszolgái leszünk a nagytőkének! Kecskemét, 1919. augusztus 2. Munkás tanács kémét körzetében a Prónay különítmény 1. százada, amely ekkor még nem állt meg itt, hanem tovább vonult a fővárosba. Mire ez a tervezett plakát lehetett volna, már eldőlt Kecskeméten is, hogy Peidlék vezetésével a munkásság nem tudja kezében tartani a hatalmat. Csak a munkásság félrevezetését szolgálta a szakszervezeti kormány álláspontja „ennek a változásnak csak kifelé, a külpolitikában van jelentősége, mert befelé a munkásság továbbra is kezében tartja, a hatalmat." Köztudott az is, hogy augusztus 6-án román járőr assisztálásával egy ellenforradalmár tiszti csoport leváltotta a Peidl kormányt, s lezárult a forradalomból — ellenforradalomba vivő átmenet korszaka. Az ellenforradalom viharos gyorsaságú felülkerekedése a Duna-Tisza közén, csakhamar az ellenforradalmi vérengzések epicentrumává tette a várost, s a tervezetet az egykori polgármesteri hivatal precizitása, majd a levéltár gondossága megőrizte az utókornak. A plakáttervezet tehát olyan dokumentuma Kecskemét forradalmi történetének, amely epizódszerűsége ellenére is figyelmet érdemel. S talán nem lokálpatrióta szerénytelenség azt sem hozzátenni, hogy a proletárdiktatúra utolsó perceinek is egyik figyelemre méltó dokumentuma. Sajátos példája a sok színből összetett politikai helyzetnek, illetve látásmódnak. 388