Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

Az érsekség véleményét megszólaltató Kalocsai Néplap pedig barátként üdvözölte az idegen csapatokat. Ez a fajta viszony látszólag továbbra is megmaradt, a román parancsnokság augusztus 13-án 180 db kenyeret osztott szét a lakosság között.

478 Olteanu tábornok augusztus 30-án sót, petróleumot, szenet ígért Kalocsának szeptember közepére.

479 Valójában a lakosság nagyobb része a bevonuláskor is bizalmatlanul fogadta a megszállókat, intézkedéseik, rekvirálásaik miatt augusztus végére pedig olyan helyzet állt elő, ami a szolgabíró jelentése szerint „talán még lázadásra is vezethet". A románok összeírták a gazdasági gépek, telefonok számát; a földbirtokokat tulajdonosaik nevével, életkorával; a várható termést, vagy a már kicsépelt gabonát; az állatállományt és a munkaerőt. Naponta 40—50 kocsit vettek igénybe, ami akadályozta a mezőgazdasági munkák végzését. Minimális árakat fizettek a vásárolt élelmiszerekért. Előfordult, hogy fegyveres erővel kényszerítették a gazdákat bizonyos pénzösszegek lefizetésére, azzal az ígérettel, hogy akkor a rekvirálások alól mentesülnek. Fegyveres járőreik többször kifosztották az utcán haladó embereket. A nemzeti lobogók és jelvények használatát megtiltották.

480 Előfordultak olyan súlyosabb mértékű fosztogatások és rablások, amelyeket a román parancsnokság megtorlatlanul hagyott.

481 A főszolgabíró becslése szerint a román katonaság Kalocsa lakosságának 280 000 K, az érseki uradalomnak pedig 265 000 К kárt okozott.

482 A járás más területein még nagyobb méreteket öltöttek a rekvirálások, mert szemben Kalocsával, ahol hivatalosan begyűjteni nem lehetett, a falvakban ez központilag engedélyezett volt.

483 A románok elkövette rekvirálások és atrocitások miatt a képviselőtestület bizottságot küldött a kormányhoz, hogy referáljon a kalocsai helyzetről.

484 Szeptember 14-én Múzsa Gyula, volt országgyűlési képviselőhöz intéztek levelet, hogy járjon közben a 478 KN. 1919. aug. 13. 43. évf. 39. sz. 2. old. 479 KN. 1919. szept. 3. 43. évf. 45. sz. 4. old. 480 B-KmL. Kalocsai j. főszb. biz. ir. 2. ein. 1919. 481 Uo. 4. eln./1919. 482 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 231/1920. 483 KN. 1919. dec. 14. 43. évf. 74. sz. 4. old. 484 KN. 1919. szept. 3. 43. évf. 45. sz. 2. old. román parancsnoknál a járásban folytatott gabona és szarvasmarha rekvirálások megszüntetése érdekében. 485 A lakosság közül, ahogyan a Tanácsköztársaság idején eliendelt beszolgáltatások ellen is, a birtokos parasztság lázadozott leginkább. Néhányan nyíltan szembefordultak a megszállókkal, akiket a román parancsnokság letartóztatott, megbotoztatott és börtönbe záratott. Október 30-án Szabóky Jenő és dr. Jagicza Antal vezetésével kisgazdák küldöttsége járt G. R. Clerknél, a szövetségesek különmegbízottjánál, hogy a rekvirálások megszüntetését kérjék, és társaikat kiszabadítsák.

486 Részben közbenjárásukra rendelte el október 31-én Mardarescu tábornok, a román csapatok főparancsnoka a Duna—Tisza közi megszállt területeken a rekvirálás korlátozását.

487 Intézkedésének kevés foganatja lett. A rekvirálások és a visszaélések tovább folytatódtak, ezért amikor november 14-én reggel a román csapatok elvonultak Kalocsáról, a város zászlódíszbe öltözött, a lakosság ujjongott.

488 2. A^ „ellenforradalmi blokk" felbomlása és a birtokos parasztság győzelme a% 1920-as nemzetgyűlési választásokon. Az 1919. november 14-től 1920. február elejéig terjedő időszak két legfontosabb jellemzője, hogy a román csapatok kivonulása után Kalocsán is megszerveződtek a rendszer fegyveres támaszai, és hogy a nemzetgyűlési választások előzményeként az ellenforradalom hatalmi bázisát adó „ellenforradalmi blokk" két jól körülhatárolható csoportra szakadt. A november 14-e után is változatlan összetételben működő közigazgatási apparátus ideiglenes fegyveres támasza és rendfenntartó alakulata a Nemzeti Hadsereg két különítménye lett. Közvetlenül a románok kivonulása után a Duna másik oldalán fekvő Gerjenből a dunai védőrség egyik egysége érkezett a városba Emszt Antal kalocsai tartalékos tiszt vezetésével.

489 14-én este bevonult Mezey Lajos százados 485 B-KmL. Kalocsai j. főszb. biz. ir. 2. eln./1919. 488 KN. 1919. nov. 22. 43. évf. 62. sz. 2. old. 487 KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 4. old. 488 PmL. Alispáni ir. 40. 739/1919. 489 KN. 1919. nov. 15. 43. évf. 59. sz. 3. old. 363