Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

5. Л júniusi nyílt ellenforradalom eseményei, győzelmének okai A Tanácsköztársasággal foglalkozó egyetlen magyar nyelvű marxista szintézis a kalocsai és a Kalocsa környéki ellenforradalom egyik általános okát helyesen jelöli meg a birtokos parasztság erősségében.

326 Egyszerűsítés lenne azonban a majdnem egy hétig tartó elementáris erejű, s a lakosság többségét maga mellé sorakoztató felkelés okát erre az egyetlen — bár kétségkívül nagyon fontos—tényezőre redukálni. Általánosságban fogalmazva az ismertetett tények bizonyító erejére támaszkodva azt mondhatjuk, hogy Kalocsa és közvetlen környékének lakossága társadalmi strukturáltsága, a birtokos parasztság erőssége, a gyári munkásság teljes hiánya miatt objektíve is kevésbé volt alkalmas szocialista forradalmi tartalom hordozására, mint az ország más városainak népessége. Az évszázadokra visszatekintő, s a város valamennyi társadalmi rétegének magatartását, politikai állásfoglalását még mindig erőteljesen befolyásoló papi gazdasági, politikai és ideológiai hatásmechanizmusok mellett pedig az agrár és ipari munkásság is alkalmatlannak bizonyult erre. A szocialista forradalomra éretlen társadalmi struktúra és papi befolyás mint alapvető okok mellett járulékos, a szembefordulást siettető tényezőként hatottak a mutatkozó gazdasági problémák és a proletárdiktatúra egyes vezetőinek helytelen taktikai lépései, esetenként erkölcsi kilengései, mindenekelőtt Dóra János önmagában helyes célkitűzésű, de a helyi adottságokat figyelmen kívül hagyó tevékenysége. Ezek azok az okok, amelyek odavezettek, hogy a kalocsai tanácshatalom május végére társadalmi bázis nélkül maradt, s amelyek miatt Szury Kálmán konszolidációs kísérlete is szükségképpen eredménytelenül végződött. A június 9-én katonai erőszakkal elnyomott zendülés után az ellenforradalom kitörése naponta várható volt. A fegyveres felkelés közvetlen kirobbantó okai három júniusban kiadott rendeletben keresendők. Június 18-án a Direktórium elrendelte a IV. Hadtest

327 326 HAJDÚ: i. m. 1969. 294. old. 327 Az 1919. május 15-én kiadott hadrend szerint a IV. Hadtesthez tartozott a Budapesten és környékén elhelyezett vasashadosztály, a hídfő hadosztály és egy vörösőr hadosztály. (A Magyar Vörös Hadsereg 1919. Válogatott dokumentumok. Ossz: HETES Tibor, a bev. tan. írta: LIPTAI Ervin. Bp. 1959, Kossuth Könyvkiadó. 530. p. 34. old.) kétheti zsírszükségletének a beszolgáltatását.

328 A Tanácsok Országos Kongresszusa 1919. június 17-én konstatálta és elfogadta Hamburger Jenő számításait, ill. javaslatát a 72 kg-os egységes fejadagról.

329 Ez a rendelkezés és határozat elsősorban a birtokos parasztságot háborította fel. Az egész lakosság ellenkezésével találkozott a Hadügyi Népbiztosság 11 374/1919. sz. rendelete,

330 amelyben a Duna—Tisza közére általános mozgósítást rendelt el. A sorozásnak június 19. és 23. között kellett volna megtörténni a járás községeiben.

331 Csak mint feltételezett és lehetséges okot említjük meg az érsekcsanádi tengerészkülönítmény június 13-án Kalocsára befutó táviratát, amelyben szerb csapateltolásokról és június 16-ra várható esetleges szerb támadásról adtak hírt.

332 Szabókyék megtudhatták ezt, de a felkelés spontán kitörése ellentmond egy ilyen leltevésnek.

333 Az első ellenforradalmi megmozdulásra Dunapatajon került sor, ahol 19-én kezdődött volna a katonai sorozás. Június 18-án délután a parasztok lefegyverezték a helybeli Vörös Őrséget, a Direktórium tagjait pedig letartóztatták. Néhány vezetőnek és a sorozóbizottság elnökének sikerült Kalocsára menekülni. A földművesek az esti gyűlés határozataként elfoglalták a postát, elvágták a telefonvezetékeket, a reggeli vonat indulását megakadályozták. A községbe Budapest felől vezető országútat eltorlaszolták, s a torlaszok mellé fegyveres őrséget állítottak.

334 Szury Kálmán miután az eseményekről tudomást szerzett, 18-án este fegyveres segítséget kért a duna328 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2313/1919. 329 MMTVD. 6/B. 128. old. 330 A Hadügyi Népbiztosságnak ez az intézkedése a Forradalmi Kormányzótanács CIX. számú rendeletét konkretizálta. (HIL. MT. Bp-i Katonai Kerületi Parancsnokság. Szerv. ir. 27 116. sz. 114/5. 218. lt-i j. és B-KmL. Kalocsai j. fószb. ir. 2446/1919.) 331 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 2446/1919. 332 pi.Arch. MT. Táviratok. Pest m. 606. £ Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. m. 179. old. 333 Az Almási Lajosné dunapataji pedagógus tulajdonában levő egyháztörténeti könyv szerint: „Március 21. után mind feszültebb lett a helyzet, egészen addig, amíg a kommunista kormány rendeletet adott ki, mely katonai sorozásra szólította a földműves lakosságot, és el akarta venni tőle a magántulajdonát, meghatározva, hogy mennyi kilogramm búza és termény esik fejenként egy lélekre." (Kalocsa és Vidéke, 1969. aug. 22. 22.évf. 34. sz. 3. old.) 334 HIL. MT. V. Ő. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. IV. 10—

VII. 30. 84. lt-i j. és KN. 1919. dec. 3. 43. évf. 67. sz. 1—2. old. 351