Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

községházán semmi. Kalocsán és a járásban még nem látszik meg, hogy Tanácsköztársaság van." 290 Ezek után érthetővé válik a Szocialista Párt fel­lépése, az agrár és ipari munkásság elfordulása a Tanácsköztársaságtól, a népgyűlések, előadások el­néptelenedése, a proletárdiktatúra nyílt becsmérlése azok részéről, akik a forradalomtól a legtöbbet kap­ták. S amikor a papság háromszor is „diadalmasko­dott" a Direktórium fölött, a legszegényebb rétegek is egyre inkább hinni kezdték: a proletárdiktatúra rövid életű hatalom, s azután jön a leszámolás. 291 Ahogy erősödött ez a tudat bennük, úgy vált szoro­sabbá a forradalmak idején lazulni kezdő kapcsolat és ideológiai függés köztük és a papság között, hogy mint a történelem folyamán annyiszor, ismét érde­keikkel ellentétes célok szolgálatába álljanak. Május végén a megyei Direktórium és Joanovics (Joanovits) Sándor megyei kormányzótanácsi biztos előtt is világossá vált: a kalocsai proletárdiktatúra az áprilisban hatalomra kerültek — elsősorban Dóra János — vezetésével és azok munkamódszerével to­vább nem tartható fenn. Ezért Joanovics (Joanovits) május 30-án egy véleménye szerint erélyes és veze­tésre termett embert, Szury Kálmánt teljhatalmú megbízottaként Kalocsára küldte, bogy a város lakos­ságát lecsillapítsa, a rendellenességeket megszüntesse, s a forradalom ügyét megvédje. 292 2. S%ury Kálmán sikertelen konszolidációs kísérletei június első felében Szury Kálmán budapesti munkás, áprilisban és má­jusban a nagykátai járás politikai megbízottja, 293 Joanovics (Joanovits) teljhatalmú kiküldötte, 1919. május 30-án érkezett Kalocsára. Feladatának tekin­290 Uo. sz. п.: Déry Gyula és Zsuga Imre május 18-tól május 27-ig tartózkodott Kalocsán Joanovics (Joanovits) Sándor megbízásából; volt alkalmuk tehát állításuk igazáról meg­győződni. 291 Uo. : „Úton útfélen szidják, becsmérlik a zsidókormányt, olyanok, akiknek legtöbbet adott a forradalom. A nép teljesen a papság és apácák kezében van. Népgyűlésekre, előadásokra nem jöttek el. Semmi érdeklődés az ügy iránt. A legveszedelmesebb ellenforradalmi fészek, teljesen félre­vezetett és felvilágosítatlan nép. Nemcsak erőskezű, de dolgozni tudó és kimondottan tehetséges emberre van szükség, hogy rendet teremtsen." 292 Uo. 96. old. 293 PI-Arch. 619. f. 1920—B. 2656. őe. 69. old. tette a város hangulatának megfordítását, a poten­ciálisan arra alkalmas rétegeknek a Tanácsköztársa­ság mellé állítását. Tevékenységét utóbb maga jel­lemezte így: „. . . amíg én Kalocsán tartózkodtam, azon voltam, hogy minden ellentétet elsimítsak". 294 Ennek érdekében — helyesen ismerve fel a háttér­ben meghúzódó igazi ellenséget és hatalmi tényezőt — megérkezése után tiszteletét tette az érseknél és biztosította lojalitásáról. Az uradalmi kocsik igény­lését megszigorította, dr. Schönwald (?) ügyvéd el­rekvirált autóját visszaadatta. 295 Ugyanakkor revízió alá vette a munkáshatalom vezetőinek erkölcsi maga­tartását. Megállapította, hogy Dóra János, a Direk­tórium elnöke maga is vétett a szesztilalom ellen, sőt visszaélésekkel gyanúsítható. Egressy Lajos nyo­mozót szintén a szesztilalom megsértése miatt vissza­küldte megbízóihoz, a Belügyi Népbiztossághoz. 296 A nép apró-cseprő panaszainak elintézése után június 4-én Weinberger Bertalan és Koszta Dezső 297 segít­ségével hozzálátott a proletárdiktatúra szerveinek az átszervezéséhez. Weinberger a kalocsai, Koszta a járási direktóriumokat, tanácsokat és bizottságokat ellenőrizte. Jelentésük alapján Szury eltávolította a megbízhatatlannak tartott embereket, köztük a régi közigazgatás „kommunistává" vedlett hivatalnokait is. 298 Szury Kálmán erőfeszítései ideális körülmények között sem biztos, hogy konszolidálni tudták volna a kalocsai proletárdiktatúra hatalmi helyzetét. A Ta­nácsköztársaság gazdasági nehézségeinek súlyosbo­dása mellett pedig eleve kudarcra ítélt vállalkozás volt. A háború okozta károk, az évek óta ismétlődő rossz termés mellett az északi front előretörése, s a keleti hadsereg kezdődő felkészülése fokozott terhe­ket rótt a hátországra. Június 2-án lósorozóbizottság érkezett Kalocsára, június 3-án megkezdték a hadi­célokra alkalmas lovak rekvirálását. 299 A rekvirált lovak számáról nincsenek adataink, mert a bizottság 294 KN. 1919. okt. 14. 43. évf. 49. sz. 3. old. 295 Uo. 296 PmL. MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsai j. 96—97. old. 297 Uo. sz. n. : Weinbergert és Kosztat megérkezése után kérte Joanovicstól (Joanovitstól), mert egyedül magát kevésnek találta a rend stabilizálásához. 298 Uo. 98—99. old. 299 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2132/1919. 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom