Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
35 К napszámot kaphattak. 278 Az ellentét a Munkástanácson belül is jelentkezett, Gálocsi (?) politikai megbízott jelentette május 14-én: „Az ipari és földmunkások közt erős ellentét áll fenn, ami az ülésen a földmunkabérek megállapítása körül jelentkezett." 279 Fáber Oszkár május 16-i intézkedéseinek a visszhangját már láttuk. Hasonlóképpen nyugtalanságot és elégedetlenséget váltott ki a bevonult vöröskatonák családjaival szemben mutatott nemtörődömség. Április közepéig Kalocsáról és a járás területéről 549 ember jelentkezett a Vörös Hadseregbe. 280 Az érvényben levő rendeletek értelmében a vörös katonák családjainak munkabérmegtérítést kellett kapniuk a Tanácsköztársaság helyi szerveitől. A Direktórium májusban ezt elmulasztotta. Az elégedetlenkedő vöröskatonák családjának június elején a hadsereg fizette ki a jogos illetményét. 281 Károsan befolyásolták a lakosság magatartását a gazdasági élet és a közélelmezés területén mutatkozó problémák. Az áramszolgáltatás szénhiány miatt akadozott, petróleumot csak ritkán lehetett kapni. 282 A birtokos parasztság gondosan megmunkált parcellái mellett kontrasztként hatottak a korábban szintén jó karban levő volt papi birtokok. A szocializált uradalmi földek 1/5-e, 1019. kat. hold vetetlenül maradt, s a bevetett területek egy része sem volt kellően megmunkálva. 283 Nehézségek jelentkeztek a közélelmezés frontján is. A nagygazdák és középparasztok ugyan rendelkeztek készletekkel 284 , de áruba 278 Nagy János mondta felszólalásában: „A mezei munkás 25—30 K-ért dolgozik egész éven át. Gondoskodni kellene arról, hogy az ipari cikkek árai ne legyenek olyan horribilosok, mert 25—30 K-ért bérek mellett a mezei munkás nem tudja szükségletét fedezni. Elégedetlenkedik a földmunkás, mert napi 25 K-át keres, ugyanekkor 1200 K-ért tud venni egy csizmát. A földmunkás követeli, hogy neki is meg legyen a megélhetése, mint munkástársainak." (PmL. MT. PPSKk Vm. Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsa Intézőbizottságának 1919. máj. 10-i üléséről készült jkv. 57. old.) 27il PmL. MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsai j. 94. old. 280 HIL. MT. Hünb. 6. oszt. ir. 1919. márc. 25—ápr. 30. 160. lt-ij. 281 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 2344/1919. 282 KN. 1919. ápr. 26. 43. évf. 17. sz. 3. old. 283 PI-Arch. 601. f. 2/XXX VII—2674. őe. 1. old. és PmL. MT. PPSKk. Vm. Direktóriuma. Elnöki ir. 527—528. old. valamint Iratok Pest megye történetéhez. 1918—1919. (Okmányközlés) i. m. 357. old. 284 PmL. PPSKk. Vm. Munkás-, Paraszt- és Katonatanácsa Intézőbizottságának 1919. máj. 10-i üléséről készült jkv. 70. old. maximált áron sem bocsátották, hanem Budapestre csempészték, ahol többszörös árat kaptak a burzsoáziától. 285 A kalocsai piacon szintén folyt az üzérkedés, s a magas árakat éppen a proletárok nem tudták megfizetni. 286 E negatív impulzusokít erősítette néhány vezető beosztást betöltő funkcionárius kommunista emberhez méltatlan magatartása, amit a reakció jól felhasznált propagandacélokra. Dóra János, a Direktórium elnöke, bár a lakosságtól a legszigorúbban megkövetelte a szesztilalom betartását, ő maga vétett ellene. Déry Gyula politikai megbízott állapította meg róla május 27-én: „Dóra elvtárs jó szocialista talán, mit ugyan nem volt alkalmunk tapasztalni, de dolgozni, cselekedni nem tud, és szerintünk csak a fölényes mindenható urat játssza." 287 A Belügyi Népbiztosság egyik —• hosszabb ideig a városban tartózkodó — nyomozója, Egressy Lajos botrányosan viselkedett, és szintén megszegte a szesztilalmat. Az ügyet eltussolni nem lehetett, a Forradalmi Törvényszék Egressy Lajost 2000 К pénzbüntetésre ítélte. 288 Az uszódi (Úszód = falu Kalocsától északra 10 km-re) folyamvédparancsnokság tisztjei a parasztoktól rekvirált fogatokon Kalocsa—Úszód között nőkkel ittas állapotban rendszeresen kocsiztak. 289 A Tanácsköztársaság járási és kalocsai szerveinek általános munkáját Déry Gyula és Zsuga Imre így jellemezte május 27-én: „Munkástanácsokban, Direktóriumokban a legteljesebb rendetlenség, tájékozatlanság és szabálytalanság uralkodik. A két politikai megbízott, Vörös és Egressy ahelyett, hogy a község direktóriumait igyekeznének felvilágosítani, a Kalocsai Direktóriumnál ülnek és úgyszólván semmit sem dolgoznak. Teljes felvilágosításokat a direktóriumtól kapni lehetetlen a dolgok állásáról. A legszegényebb nép sok minden visszaélésről panaszkodik az élelmiszerek és ruhakiosztás körül. Ingyen közmunka még mindig van, de a legkézenfekvőbb munkálatokkal senki sem törődik. Munkabeosztás a 285 pi.Arch. MT. Pest m. 600. f. 3. csop. 1—2 r. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. m. 146—147. old. 286 KN. 1919. máj. 29. 43. évf. 22. sz. 2. old. 287 PmL. MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsai j. sz. n. 288 Uo. 96. old. és PI-Arch. 609. f. 8/89. őe. 1—5. old. 289 p m L_ MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8. Kalocsai j. 96—97. old. 347
