Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
függesztett kényszermunkára ítélték. 270 Bár a papok bejelentett kilakoltatására a 19-i tüntetés miatt nem került sor, 271 az újabb letartóztatás láttán a város kispolgári tömegei oly mértékben mobilizálódtak, a vallásos csoportok magatartása olyan fenyegetővé vált, hogy Dóra még ugyanezen a napon 120 főnyi karhatalmat kényszerült kérni a Vörös Őrség Országos Főparancsnokságától. 272 A kritikus május végi napokban a Direktórium és a Szocialista Párt között a tanácsválasztások óta feszülő ellentét nyílttá vált. A párt vezetősége benyújtotta lemondását, s a 25-én tartott rendkívüli taggyűlésen a következő határozat született: ,,A Szocialista Párt a Munkástanács tudomására hozza, hogy Dóra János, Klein Ignác irányában bizalmatlanságot fejezi ki. Ha bizalmatlansági határozata eredményre nem vezet, a pártvezetőség lemondását elfogadja és újabb pártvezetőséget nem állít". A határozat indoklásánál hangsúlyozták: „fontos politikai kérdésekben a Direktórium a pártvezetőséget meg nem kérdezte, és a túszok kérdésében hozzájárulását ki nem kérte . . ." 27a Tény, hogy február-márciusban a Szociáldemokrata Párt tagsága felhígult és a vezetősége is az első Tanács és Direktórium mérsékelt irányvonalával szimpatizált. A párt döntő többségét azonban így is a munkások és az agrárproletárok alkották, ezért a Szocialista Párt határozatát ezen rétegeknek a Direktórium, a Dóra—Klein képviselte diktatúra elleni egységes fellépésként kell értékelnünk. Annál is inkább jogosult ez a felvetés, mert a párt határozatának kimondását sürgető Lukács Márton és Madarász Dezső mellett találjuk Gruber Ferenc vasmunkást, a szocializált Mezőgazdasági Gépgyár üzembiztosát, s Rigó Ferenc kőművest, a Kalocsai Forradalmi Törvényszék elnökét is. 274 Mi idézte elő, hogy Kalocsa munkás-paraszt szegényei elfordultak a Tanácsköztársaságtól, és a Direktórium bázis nélkül maradt? 270 OSZK. Plakáttáf. MT. plakátjai. Kalocsa. „Elvtársak! Proletárok!" 1919. máj. 20. Árpád nyomda Rt. 64x47 cm. (Piros színű papíron fekete betűs szöveg.) és KN. 1919. okt. 31. 43. évf. 55. sz. 3. old. 271 PmL. Alispáni ir. TÀGYOB Kalocsa. 4. old. 272 HIL. MT. V. Ő. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. IV. 10— VII. 30. 56. sz. 273 PmL. MT. PPSKk Vm. Kormányzótanácsi biztosának ir. 8» Kalocsai j. 95. old. 274 PI-Arch. 619. £ 1921—B. 12. őe. 10. old. A bevezető fejezetben részletesen tárgyaltuk, hogy a papi ideológia milyen erős befolyással bírt ezekre a rétegekre is. A baloldali eszmék az őszirózsás forradalom előtt csak alig-alig jelentkeztek; az irracionalista filozófia évekkel vetette vissza az ipari-agrármunkásság szubjektív tudathelyzetét. A polgári demokratikus forradalom idején ezek a rétegek a frissen alakult Szociáldemokrata Pártba beléptek ugyan, de ez csak szervezeti hovatartozást jelentett, és nem tudati azonosulást. Amint azt bizonyítottuk: Kalocsa munkás-paraszt szegényei nemcsak hogy a szocialista forradalom gondolatáig nem jutottak el, de a Szociáldemokrata Párt helyi csoportja és a januári munkástanács sem fogalmazott meg érdekvédelmi programon túlmutató politikai követeléseket. Bár az áprilisi tanácsválasztások idején a Direktórium mellé álltak, a májusi s még inkább a júniusi események ismeretében feltételezhető, hogy ez a csatlakozás sokuk esetében nem volt egyéb helyzetszülte lépésnél. (A tanács összetételének elemzésekor ezt bizonyítottuk is.) A foganatosított áprilisi pozitív szociális intézkedések nem kompenzálták a Direktórium egyéb április—májusi, a nincstelenekre nézve negatív rendelkezéseit. A mezőgazdasági munkások anyagi érdekeinek figyelmen kívül hagyása kielégítetlenséget okozott az agrárproletárok körében, s a Direktórium egyéb mulasztásai eltávolították a proletárdiktatúrától az ipari munkások egy részét is. Április elején ugyan Valkányi javaslatára a Direktórium útjavítási munkálatokat kezdett, hogy a földmunkásság a mezőgazdasági munkák beindulásáig kereseti forráshoz jusson. 275 Ezek befejeztével a Dóra vezette Direktórium azonban elmulasztott újabb munkalehetőséget biztosítani, ezért a földmunkások május elejéig munka nélkül voltak. 276 A mezőgazdasági munkák beindulása után ellentét támadt a földmunkások és az ipari munkások között. A Forradalmi Kormányzótanács rendelete értelmében az ipari munkások május 3-tól 160—650 К hetibért kaptak 277 , ami napi 30—100 K-át jelentett. Ugyanakkor a kalocsai mezőgazdasági napszámosok május l-ig 25, május 1. után 275 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 1568/1919. 276 PmL. MT. PPSKk Vm. Munkás-, Paraszt és Katonatanács Intézőbizottságának 1919. máj. 10-i üléséről készült jkv. 57. old. 277 L. NAGY: i. m. 59. old. 346
