Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században
Duna balpartján keletkezett katonai és polgári település volt. 70 4. A. behozott áruk ellenőrzésére, a harmincad fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok A harmincad vám és az áruk ellenőrzése szempontjából is a legfontosabb átkelőhely Zimony volt. „Hier soll das sogenannte Dreyssigst, bereits vor einigen 20 Jahren 100 000 ft, und die Contumaz bis 20 000 fl (im. J. 1780 fl 17 808 xr. 163/4) eingetragen haben." 71 „Nur aus Thessalonich, der Haupstadt von Macédonien, erhielt (Ungern und) Öesterreich zwischen den Jahren 1787—97 jährlich für 5 Millionen Piaster Waaren . . . Commerzial-EinbruchsAemter in Ungern gegen die Türkey sind: Schuppanek, Mehadia, Semlin, Mitrowitz, Brod und Gradinska." 72 A harmincadot a Zimonyi harmincadhivatalban szedik be, feltehetőleg a veszteglő áruk lajstroma alapján végzett értékbecslés utáni 3 vagy 5%-ot is, melynek lefizetéséről nyugtát kapnak. A török alattvalók az 1718. évi passarovici szerződés szerint a behozott törökországi áruk után csak a 3% vámilletéket voltak kötelesek fizetni 1722-ben. III. Károly 1725. április 12-én kiadott rendelete jelenti a görögök kereskedésének első megszorítását. Ebben elrendeli, „hogy a török alattvaló csak saját áruival kereskedhessek, a harmincadosok, kiknek állomásaihoz jönnek, ellenőrizzék, hogy ugyanazon árukat hozták-e magukkal, amelyet a határátlépéskor szabadlevélbe foglaltak. Ha pedig az örökös tartományokban vesz a török alattvaló árukat, a csomagokat a fővámhelyen pecsételjék le, kísérőlevélben sorolják fel az áruk nemét és mennyiségét, és a monarchia határának átléptekor vizsgálják meg, hogy a pecsét ép-e és az áru azonos-e." 73 A vámcsalások valóban megnehezítették a határátkelőhelyek tisztviselőinek munkáját. A vámcsalások között a leg70 RUZSÁS Lajos: A városi fejlődés a XVIII—XIX. századi Dél-Magyarországon. (A városi fejlődés gazdasági alapjai) Klny: A MTA Dunántúli Tudományos Intézete Értekezések 1964—1965. с kötetéből. 304. 1. 71 SCHWARTNER, Marton im. I. к. 413. 1. 72 Uo. I. к. 442. 1. 73 Közös pü. ltár Commerz Litorale Fasc. 132. Idézte: ECKHART Ferenc: i. m. 376. 1. közönségesebb az volt, hogy a török alattvalók jó pénzért a határon túl az áruk elé mentek, és azokat a határ átlépésekor magukénak vallották. A törökországi kereskedők vámcsalásaira jellemző példa Mulla Hassin kisázsiai származású kerekedő esete, aki Pesten csak szállást és árulerakatot tartott, s onnan vidéki vásárokra vitte áruját. 1765. január 24-én a Magyar Kamara vizsgálatot rendel el ellene, mert Magdeburgból 2 hordóban 22 q cukrot hozott be, s bár a vámolásnál azt tranzit áruként tüntette fel, mégis Pesten adta el. Mulla Hassin azzal védekezett, hogy a Pesten eladott cukrot Kecskeméten vette török árukért. „Ihr habe diesem Zuker in dem letzten Kecskemether Jahrmarkt, 30 den 25-ten novembris 1764 eingefallen, um Türkische Waaren." 74 A társtulajdonos Mulla Mehemed azt vallotta, hogy a behozott 2 hordó cukrot Pesten csak 6 kisebb hordóba tették át és úgy vitték ki Törökországba. Ezzel szemben a pesti harmincadhivatal alkalmazottja azt állította, hogy a cukrot nem vitték tovább, sőt őt még meg is akarták vesztegetni két arannyal. 75 Végül a Kamara 1765. augusztus 9-én elrendelte: „ut ab eodem Mulla Hass'n ovbeniens ápraescriptis 22 Centenariis Sachari Portorium Tricesimale á 30 per centum, et nova auctio, ac universalis Imposita integraliter exigatur . . ," 76 1767-ben a Kereskedelmi Tanács javasolja a királynőnek, hogyha a török külföldi áru: akar átvinni, állítson kezest vagy óvadékot, amelynek összege egyenlő legyen az egész behozatali vámmal. Ha a magyar—török határállomás értesítést küld, hogy az árut valóban kivitték, kapja vissza az óvadékot. Ha fél év múlva nem jön hír, a kezes fizet vagy az óvadék elvész. Ennek érdekében az árucsomagokat lajstromozni kell és pecséttel ellátni, s az ugy készült árujegyzéket pedig küldjék meg a határállomásnak. A nehézkes közlekedési és postaviszonyok mellett ez egyenlő lett volna a török kereskedés megszüntetésével, erre azonban a porta és a belső ellenzék miatt 74 Társa Mula Mehemed kihallgatási jegyzőkönyve 1765. febr23. BFL. PvL. Intim a. a. 3997. 75 Az 1765. február 18-i kamarai vizsgálat megállapította, hogy: ... se matériáié isthoc non Lypsis, verum Kecskemethini comparesse . . . Uo. 1765. febr. 18. 76 Uo. 1765. aug. 9. A Magyar Kamara rendelete Pest városának. 33
