Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
megalakították a római katolikus hitközségi szervezetet. 196 A pillanatnyi politikai helyzetben nagyobb gondot okozott a Munkástanácsnak és a Direktóriumnak, elsősorban Valkányinak Dóra János 197 indokolt kritikájának a „kivédése". Dóra a szociáldemokraták és a kommunisták március 21-i egyesülése után a párt kommunista irányvonalához állt közelebb, a proletárdiktatúra következetes megvalósítására törekedett. Márciusban a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét igyekezett radikalizálni, most — látva, hogy a tanácshatalom kalocsai szerveiben párton és szakszervezeten kívüli, a szocializmustól idegenkedő értelmiség kezében van a vezetés 198 — a Munkástanács és a Direktórium összetételének a megváltoztatására törekedett. Valkányival szemben azonban tehetetlen volt. A tanács vezetője mögött állt, őt fogadta el vezetőjének Kalocsa ipari és agrárproletárjainak nagyobb része, és az értelmiségből is sokan. Ót támogatta a Szocialista Párt titkára, Lukács Márton, a Vörös Őrség parancsnoka, Koringer főhadnagy, s lényegében a nép előtt szintén népszerűségnek örvendő Csupó Imre szociáldemokrata kisiparos, a Direktórium elnöke is. A küzdelem mégis Dóra javára dőlt el, mégpedig a választások körüli harc során. Április 2-án jelent meg a Tanácsköztársaság ideiglenes alkotmánya, a XXVI. sz. Kormányzótanácsi rendelet, amely a választójogot szabályozta, s a falusi és 196 KN. 1919. ápr. 9. 43. évf. 15. sz. 2. old. 197 Dóra János 1919. március közepétől 1919. június elejéig nagyon fontos szerepet játszott Kalocsa politikai életében, ezért a proletárdiktatúra más vezetőihez képest a dolgozat crősebb megvilágításba helyezi személyiségét. Itt életének főbb állomásait közöljük. Dóra 1883-ban született a Borsód megyei Vizsnón. 1902-ben Budapestre költözött, ahol mint szabó dolgozott. Gyorsan bekapcsolódott a szociáldemokrata szakszervezeti mozgalomba, főbérlői „erősen szocialista érzelmű embernek" ismerték. 1908-ban „nyomtatvány útján elkövetett osztályelleni izgatás" miatt pénz és fogházbüntetésre ítélték. Németországból — ahol a háború alatt tartózkodott •—• 1918-ban tért haza. Résztvett a baloldali szociáldemokraták háború ellenes harcában, amiért a Budapesti Királyi Törvényszék másfél évi fogházbüntetésre ítélte. A Szociáldemokrata Párt megbízásából 1919. márc. közepén érkezett Kalocsára, ahol április 14 és június 20 között a Direktórium elnökeként működött. A Tanácsköztársaság bukása után néhány hónapig ismeretlen helyen rejtőzködött. Az ellenforradalmi bíróság 1921. május 4-én 9 évi börtönbüntetésre ítélte. (Vö. PI-Arch. 642. f. 1919— IV— 962. őe. 23. old. és uo. 619. f. 1920—B. 2656 .őe. 51. old, valamint KN. 1919. aug. 27. 43. évf. 43. sz. 3. old.) 198 Lásd erre a 34—335. oldalon írottakat, és PI-Arch. 603. f. 6/26. őe. 49. (Kalocsa). 177—180. old. városi tanácsok megválasztásának végső határidejét április 7-ében állapította meg. 199 A kalocsai Szocialista Párt és Tanács ezt szükségtelennek látta. A párt vezetője, Lukács Márton szerint a választás felesleges, mert „nekünk már megvan a város tanácsa". 200 A választásoktól való húzódozást használta ki Dóra János, akinek a tanácsszervek összetételét leíró táviratára a Belügyi Népbiztosság külön utasította a Munkástanácsot és Dórát, hogy a kormányzótanácsi rendeletek értelmében az új választásokat Kalocsán is kötelesek megtartani. 201 2. Tanácsválas^tások ; a hatalom balratolódása ; a proletárdiktatúra bázisának csökkenése áprilisban A választások lebonyolítását a választó bizottság elnöke, Dóra János végezte el. 202 A kivezényelt karhatalom biztosította a rendet, közvetlenül a választások előtt azonban valakik a választás ellen izgató röpiratokat terjesztettek. 203 Sem a röpiratok tartalma, sem azok terjesztői nem ismeretesek. Feltehető, hogy szélsőjobboldali ellenforradalmárok (papság, katonatisztek) voltak az akció értelmi szerzői, de ismerve a Szocialista Párt összetételét és vezetőségét, az is e lképzelhető, hogy Valkányi és Lukács kísérelték meg m ég egyszer a választások megakadályozását. Leadta voksát a szakszervezetek jelöltjeire az ipari mu nkásság és az agrárproletárság, a közalkalmazott <í s s zabadfoglalkozású értelmiség egy része, valamint a yörös Hadsereg itt állomásozó egységének a legény sé g e- Nem szavazott a birtokos parasztság, a kisipa rossa g és az uradalmi cselédség, a város lakosságának nagyobb része. 201 Összesen 2711 érvényes szavazat érkezett be 205 ami azt jelenti, hogy az összlakosság 11 ^ a 23%-a, a szavazásra jogosultak alig fele jelent meg a választásokon. Az agrárproletárok egy részének távolmaradása újabb bizonyítéka a forradalom országosnál vontatottabb kibontakozásának, 199 HAJDÚ: i. m. 1969, 107—108. old. 200 KN. 1919. nov. 8. 43. évf. 57. sz. 2. old. 201 PI-Arch. 603. f. 6/26. őe. 49 (Kalocsa.) 177—180. old. és KN. 1919. ápr. 26. 43. évf. 17. sz. 3. old. 202 KN. 1919. ápr. 11. 43. évf. 15. sz. 3. old. 203 HAJDÚ: i. m. 1969, 106. old. 204 KN. 1919. ápr. 12. 43. évf. rendk. kiad. 2. old. 205 PI-Arch. 603. f. 6/26. őe 49 (Kalocsa). 173. old. 337
