Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
lépés után teljesítették követeléseiket. 166 Л fodrászok február 20-án benyújtott kérvényükre március 17-én kapták meg az általuk javasolt díjemelést. 167 Valamelyes változás állt be március első felében, amikortól Dóra János szabómunkás, budapesti baloldali szociáldemokrata állandó jelleggel Kalocsán tartózkodott. Agitációjának nyomán a Szociáldemokrata Párton belül március közepére egy vékony baloldali frakció körvonalai kezdtek kirajzolódni. Tevékenységük eredményének tudható be a Munkástanács egyetlen radikális lépése, a Keresztény Munkásegylet helyiségének az elfoglalása. A Munkástanácsnak megalakulása óta nem volt hol üléseznie, a klerikális szervezetnek pedig tágas helyiségeket biztosított az érsek. A szocialista forradalom előestéjén, március 19-én Csupó Imre és Musza Ferenc vezetésével a szociáldemokraták megakadályozták a Keresztény Munkásegylet ülésezését. Az elnöklő Révay kanonok tiltatkozása ellenére vörös zászlókkal és a szakszervezetet jelző táblával bevonultak a terembe, ahol a Keresztény Munkásegylet tagjai gyűléseztek. Révayt távozásra kényszerítették, majd új vezetőséget választottak, amelyből a papság megbízható embereit kihagyták. 168 Az új forradalom előestéjére kialakulóban levő baloldali frakció, s egyetlen radikális cselekedetük a tényleges állapotokon jelentősen nem változtathattak. Márciusban a tömegmozgalmak jellege új forradalom fényeit sejttette. Somogyban ,,szociáldemokrata termelőszövetkezetek" alakultak, Szekszárdon és Szedegen direktórium vette át a hatalmat, Békés megye főispánját lemondásra kényszerítették, a miskolci munkástanács elcsapta a megye főispánját és direktóriumot választott, vidéken egyre nagyobb méreteket öltött a földfoglalás, 169 vagy Kalocsa közvetlen közelében, Kiskunfélegyházán a polgármestert zavarta el a nép. 170 Kalocsán ezekhez hasonló vagy ezeket megközelítő mozgalomra nem került sor. A Kalocsai Munkástanács bár a Nemzeti Tanácstól balra állt, nem irányult az államhatalom ellen. Ellenkezőleg, a Szociál166 KN. 1919. márc. 15. 43. évf. 11. sz. 3. old. 167 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 1140/1919. 168 Uo. 1088/1919 és KN. 1919. márc. 22. 43. évf. 12. sz. 2. old. 16! ' HA1DÚ Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp. 1969, Kossuth Könyvkiadó. 461 p. 18—22. old. 170 RÁCZ:i. m. 24. old. demokrata Párt hivatalos irányvonalának megfelelően a munkásosztálynak a forradalomban elért vívmányait védelmezte. A polgári demokrácia keretén túlmutató követeléseket a Munkástanács sem fogalmazott meg, a szocialista forradalom alternatívája Kalocsán nem merült fel. Ezt támasztják alá a március 21-ét követő napok eseményei is. Ш. Л PROLETÁRHATALOM TARTÓS MEGTEREMTÉSÉNEK SIKERTELEN KÍSÉRLETEI /. A szocialista forradalom győzelme Magyarországon ; polgári demokratikus hatalomátvétel Kalocsán A Vyx-jegyzék ismételt átnyújtása után a tehetetlen Berinkey-kormány lemondott, helyét a fuzionált szociáldemoktákból és kommunistákból alakult Forradalmi Kormányzótanács vette át. A megye számos helységében már március 21-én megalakultak a tanácsok, amit a Forradalmi Kormányzótanács kiáltványa csak szentesített. 171 Kiskunfélegyházán március 22-én délelőtt 10 órakor nagygyűlésen ünnepelték a váltotozást. 17 '- Kecskeméten ugyanezen a napon délelőtt 9 órakor falragaszok közölték: ,,A város vezetését 15 tagú direktórium vette át". 17:i A március 22-én megjelenő napilapok, melyek a hatalom birtoklásában beállt változást már közölték, Kalocsára is eljutottak, de a város hatalomátvételre éretlen, szervezetlen, vagy a Szociáldemokrata Párt megalkuvásra hajlamos irányzatához tartozó munkásságát felkészületlenül érte a hír, s így a forradalom első napján Kalocsa hatalmi-politikai viszonyai érintetlenek maradtak. Másnap, 23-án délelőtt Valkányi Lajos, a Nemzeti Tanács elnöke tanácskozásra hívta a Munkás- és Katonatanács tagjait a Városháza épületébe, melyen Dóra János is résztvett. 10 órára kisebb tömeg gyűlt az épület elé; kíváncsian várták az eredményt. Fél 171 KR1ZSÁN László: Az 1919-es tanácshatalom és előzményei Pest megyében. = Pest megye múltjából. Tanulmányok. Szerk. KELETI Ferenc—LAKATOS Ernő--MAKKAI László. Bp. 1965, Pestm. Tanács. 460 p. 319. old. 172 RÁCZ:i. m. 25. old. 173 BÉKEVARI Sándor: Adalékok a Tanácsköztársaság első napjaihoz Kecskeméten. = Proletártavasz 1919. i .m. 129. old. 334
