Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben
bíró szerint azért, mert a zavargások teljesen megszűntek. 117 Biztosra vehető, hogy november közepére, miként más helyeken is, a tömegmozgalom valóban lecsillapodott, de a távozás oka lehetett az is, hogy Kiskunfélegyházán november közepétől a Nemzeti Tanáccsal oppozícióba helyezkedő baloldali szociáldemokrata vezetők egyre nagyobb tömegeket sorakoztattak fel maguk mögött, kisebb demonstrációkra került sor, melyek aztán decemberre nagyobb méreteket is öltöttek. 118 Távozásuk után a rend fenntartása teljesen a Nemzetőrségre hárult, de ez akkor már valóban nem jelentett nehézséget. Másrészről november 20-án már Kalocsára érkezett a 23. gyalogezred. 119 Az alakulat székhelye eddig Zombor volt, de a belgrádi katonai egyezmény értelmében Kalocsára helyezték az ezredet, átvéve mintegy a Gyuró-osztag feladatát, a hazatérő katonák leszerelését. 120 Az ezred november 29-én 74 tisztből és 101 legénységi állományban nyilvántartott katonából állt. 121 A Nemzeti Tanács intézkedései, a papság jó taktikai érzékről tanúskodó lépései és a fegyveres karhatalom rendfenntartó ténykedése együttes hatásaként az október végén induló tömegmozgalom november közepére kifulladt. A spontán mozgalom követelése teljesült, a szociális problémák ideiglenesen megoldódtak. Ezért a továbbiakban ilyen jellegű megmozdulás nem fordult elő, a hazatérő katonák decemberi anarchikus fellépésén kívül semmi sem zavarta a rend stabilizálódását. November 11. és december 5. között 1157 leszerelt katona érkezett, ill. ment keresztül Kalocsán, akik közül többen megtartották fegyvereiket. 122 December 18—19-én ellenségesen léptek fel a papokkal, kereskedőkkel és katonákkal szemben. 123 Néhány közigazgatási ember ismét a város elhagyására kényszerült. 124 Megmozdulásuknak politikai jellege nem volt, 125 a 117 Uo. 6320/1918. 118 RÄCZ: i. m. 19. old. ll,) B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 6364/1918. 120 KN. 1918. dec. 7. 42. évf. 49. sz. 2. old. 121 HIL. Hadügyminisztérium. Karh. oszt. ir. Napi jelentések. 1918. XI. 3. — XI. 30. 26. sz. 122 KN. 1918. dec. 28. 42. évf. 52. 3. old. 123 PmL. PPSKk Vm. Főisp. ált. ir. 10 662/1918. 124 B-KmL. Kalocsa, kig. ir. 6901/1918. Budapestről kivezényelt géppuskás század közeledtének hírére az ittas katonák azonnal szétszéledtek. 126 A forradalmi napok idején Csernyus József főjegyző „szabadságra távozott", a közigazgatási apparátus háttérbe kényszerült. Ok személyükben voltak gyűlöletesek a lakosság előtt, a rendet, biztonságot nem tudták volna helyreállítani. Mindezt elvégezte a Nemzeti Tanács. Mihelyst azonban a népmozgalom lecsendesedett, a városi bürokrácia azonnal kezébe akarta venni a közigazgatási hatalmat. A Nemzeti Tanáccsal szemben az elöljáróság visszaállítását támogatták az országos rendeletek is. Már november 5-én olyan utasítás érkezett a főszolgabíróhoz, hogy a közszükségleti cikkeket vegye saját kezelésbe. Madarász Elemér ekkor még maga is úgy ítélte meg a helyzetet, hogy „nem ajánlatos, mert a nép a régi rendszer feltámadásának gondolná". 127 A közigazgatás csak november közepétől, miután a rend teljesen stabilizálódott, kezdett funkcionálni. November 17-én Madarász főszolgabíró vezetésével a járás jegyzői tiszti értekezletet tartottak, ahol a megváltozott körülmények közötti feladatukat rögzítették. 128 November 21-én Pest—Pilis—Solt—Kiskun vármegye kormánybiztosa az elmenekült Csernyus József helyére Gyurtsek Gábor bátyai jegyzőt nevezte ki Kalocsa ideiglenes főjegyzőjévé. 129 Ezzel egyidőben mesteri, s akkor bevett módozat szerint a falvakból elzavart jegyzőket — szolgálati helyüket felcserélve — visszahelyezte állásukba; vigyázva, hogy senki ne kerüljön oda, ahonnan egyszer már menekülnie kellett. Rozgonyi (?) géderlaki jegyző Fajszra, Gyurtsek Gábor bátyai jegyző Kalocsára, Keresztes (?) fajszi adóügyi jegyző Bátyára, Szűcs (?) homokmégyi jegyző Géderlakra került. 130 Valkányi Lajos a Nemzeti Tanács nevében az Országos Nemzeti Tanácsnál tiltakozott a kormány ilyen és ehhez hasonló intézkedései ellen. A tanács lemondását is kilátásba helyezte ; hangsúlyozva, hogy „ ... az utánunk jövő felfordulásért felelősséget nem 125 PmL. PPSKk Vm. Főisp. ált. ir. 10662/1918. 126 Uo. 127 B-KmL. Kalocsai j. főszb. ir. 6265/1918. 128 Uo. 6366/1918. 129 KN. 1918. nov. 23. 42. évf. 47. sz. 4. old. 130 PI-Arch. MT. Táviratok. Pest. m. 606. f. Közli: Kalocsa és vidéke 1918—1919. i. m. 25. old. 329
