Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Romsics I.: Kalocsa társadalmi-politikai viszonyai 1918–1919-ben

het azok ellenkeztek saját osztályérdekeikkel. A Keresztény Munkásegyesület főleg agrárproletárokból álló létszáma 1899-ben 220. 1904-től 840 kat.h., 1909-től 1160 kat. h. földet bérelhettek az érsektől, aminek következtében 1915 végére a taglétszám 876 főre emelkedett.

43 Л város szinte minden társadalmi rétegének anyagi függése magyarázza a papságnak alárendelt politikai életet. Azt, hogy Kalocsán az állami és városi vezetés nem tett semmit a papság beleegyezése nélkül, hogy a Katholikus Néppárt mellett a Függetlenségi Párt kicsiny csoportja is szélsőséges ellenzéknek számított. Ennek ellenére a haladó eszmék lassú terjedése a XX. század első évtizedében Kalocsán is megindult. Az 1897-ben először jelentkező szociáldemokrata eszmék 1904-re öltöttek konkrét formát. Ebben az évben alakították meg helyi szakszervezeti csoportjukat az építőipari munkások. Összejöveteleiken a Kalocsai Néplap szerint: „lázongtak a fennálló rend ellen, sztrájkoltak, ha kellett, ha nem"

44

. 1906-ban a fa munkások alakítottak szociáldemokrata szakszervezetet.

45 Szakszervezetbe tömörültek a bőriparosok is, elnökük, Bárányi János állandó kapcsolatot tartott a pesti központtal; 1913-ban csatlakoztak a bőrkartell ellen indított mozgalomhoz.

46 A megindult szociáldemokrata szakszervezeti mozgalom azonban a papság politikai egyeduralma mellett rövid életűnek bizonyult. A nyomdászok vezetésével 1904-ben keresztényszocialista szakszetvezetek alakultak.

47 1906ban a papság határozatot hozott, mely kimondta, hogy csak keresztényszocialista szakszervezeti munkásokat alkalmaz, de szociáldemokratákat semmiképpen. A következő évben az építőmunkások, későbbiekben a bőrmunkások szociáldemokrata szakszervezete is megszűnt.

48 Az ipari munkások kudarcba fulladt szociáldemokrata szakszervezeti mozgalmával egyidőben kialakult egy nagyon szűk demokratikus eszméket valló, főleg ügyvédekből összetevődő csoport. Vezetőjük a széleslátókörű és külföldi tanulmányútjain a progresszív eszméket megismerő és részben magáévá tevő ügy43 KN. 1916. jan. 29. 40. évf. 4. sz. 4—5. old. 44 KN. 1906. febr. 25. 30. évf. 8. sz. 4. old. 45 KN. 1906. jún. 17. 30. évf. 24. sz. 1. old. 46 KN. 1913. máj. 14. 37. évf. 39. sz. 3. old. 47 GALÁNTAI József: Egyház és politika 1890—1918. Bp. 1960, Kossuth Könyvkiadó, 258 p. 88. old. véd, dr. Valkányi Lajos, aki 1902-ig a Függetlenség Párt kalocsai szervezetének elnöke volt.

49 Híve 1905-ben jelölték a város képviselőtestületébe. A választás előtt népgyűlést tartottak, ahol Valkányi, Schiffer Márton és Kis Csikós Ferenc a Fehérvárykormányt, s a város képviselőtestületét ostorozták.

50 Mozgalmuk eredménye, hogy két jelöltjük (Schiffer, Kis Csikós) tagja lett az elöljáróságnak.

51 Az 1910-es parlamenti választásokon Múzsa Gyulával, a Függetlenségi Párt helyi jelöltjével szemben Valkányiék Haypál Benő budai református lelkészt léptették fel. Haypál korábban Várkonyi István köréhez tartozott, a Kalocsai Néplap szerint a Népszava szerkesztőségének is munkatársa volt.

52 A választás eredménye: Haypálnak a szavazatok 10%-át sem sikerült megszereznie.

53 Ez a tény az eddig elmondottaknak, az érsek érdekeinek alárendelt politikai viszonyoknak, a baloldal országosnál lényegesen vontatottabb szerveződésének újabb bizonyítéka. Ezen 1910—1914 között sem történt lényegesebb változás, a baloldal erőtlen szervezkedése a pártalapításig sem jutott el. Nem esett szó eddig a birtokos parasztság politikai hovatartozásáról. Kalocsa társadalmi rétegei közül egyike volt azoknak, akik körében a katolikus ideológia leginkább hatott, s akik többé-kevésbé hittek is abban. Ideológiai kapcsolatukat mégsem kísérte olyan nyilvánvaló politikai állásfoglalás, mint amilyen az értelmiséget vagy az iparosságot jellemezte. Ennek oka azonban nem valami szembenállás a katolikus egyházzal, hanem a politikától való egyszerű idegenkedés. Külön városrészben laktak, az ősi parasztvilág sok elemét megőrizték.

54 Figyelmüket lekötötte a föld megművelése, az állatállomány gyarapítása. Eredményeikhez, verejtékes munkával megszerzett javaikhoz azonban szívósan ragaszkodtak. Igen szellemesen mondja róluk Kosztolányi Dezső egyik zárójeles megjegyzésében: ,,a kalocsai . . . paraszt azon48 KN. 1906. febr. 25. 30. évf. 8. sz. 5. old. 49 PI-Arch. 642. f. 1920-IV — 2056. őe. 19. old. és KN. 1902. nov. 1. 26. évf. 44. sz. 4. old. 50 KN. 1905. márc. 26. 29. évf. 13. sz. 5. old. 51 KN. 1905. ápr. 2. 29. évf. 14. sz. 5. old. 52 KN. 1910. máj. 21. 34. évf. 21. sz. 5. old. 53 KN. 1910. máj. 28. 34. évf. 22. sz. 6. old. 54 ERDEI: i. m. 237. old. 322