Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Muradin J.: Nagybányától Kecskemétig. Egy művészeti különválás történetéhez

a cukrászdát, csillagos éjszakákon pedig a fekete liget fehérlő utainak csöndjét verték fel, szellemi szakadás magvát rejtették magukban. A haladás útját nemcsak a csöndes fejlődés, de rázkódások, forradalmak is jelölik."

9 Nagyon fontos kérdés volt, hogyan viszonyultak a kolónia vezetői a fiatalok mozgalmához. Fontos volt, hiszen a művésztelep és szabadiskola léte, fenntartása függött az ő áldozatos munkájuktól. I lollósy távozása után négyükre, Ferenczyre, Thormára, Iványi-Grünwaldra és Rétire hárult a folytonosság fenntartásának minden feladata. S ők ezt a legnagyobb önzetlenséggel, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták. Réti álláspontját a fentiekben ismertettük. Thorma Jánosné nagyon megközelítette az övét, csakhogy még merevebb, még elutasítóbb volt. De lehetett-e elvárni tőle mást? О volt az, aki a figuratív festészethez annyira ragaszkodva, a társadalmi mondandót, a történelmi tanulságot hatalmas táblaképekben látta megfesthetőnek — azután is, hogy ez a piktúra már nem ígért sikert, nem talált megértésre. Ot az etikai-morális kérdések érdekelték a festészetben. Hogyan nézhette volna egyetértően vagy közömbösen a „neósok" próbálkozásain jelentkező olykor pusztán dekoratív szemléletet. Ferenczy Károly más alkat volt. 1 Iajlandónak tudták arra, hogy az emberben is „optikai objektumot" lásson. S képalkotó művészete, melyet ő maga nevezett „naturalizmusnak szintetikus alapon", nem állt olyan távolságra a modern törekvésektől, mint alapító kortársainak művészet szemlélete. Festészete öntörvényűségét követve fokról fokra közeledett egy olyan modern, a vizualitást központba állító alkotó művészet felé, melyet az új irányzatok tükrében sem lehetett túlhaladottnak mondani. Ferenczy tájékozottabb is volt egyidős festőtársainál. Sok mindent nem fogadott el abból, amit Parisból importáltak, vagy nem látott benne követendő példát, de ítélete mérsékeltebb, bölcsebb, elnézőbb, mint nemzedéktársaié. Másrészt az ő példája nem volt követhető sem a konzervatívak sem a neomodernek szemében. Réti írja le, hogy az új irány meghonosítói a Ferenczy festészetében tapasztalható állandó „továbbmozdulást", azaz a meg nem torpanó fejlődést, „miután nem az ő országútjukon történt, fanyaron, szinte ellenségesen fogadták. Stílusakaratát ellenkező mozgásúnak érez9 RÉTI István idézett cikksorozatából (1909). ték a magukéval."

10 Ferenczy mindenesetre inkább csendes szarkazmussal nézte a gyakran jelszavakkal vagdalózó újítókat, s tartózkodott velük szemben a kirohanásoktól. Mindhármukra érvényes azonban, hogy a „neós etikát" tudták a legnehezebben elfogadni. Mit értettek ezalatt? Azt a türelmetlenséget, mely minden forradalmat hirdető fiatal természetes sajátja. Ügy érezték, a fiatalok készen kapták Nagybánya eredményeit;érthetetlennek találták,hogy helyzetükkel mégis elégedetlenek, hogy könnyűszerrel cserélik fel a bizonytalant, a kétségest a már kipróbálttal. Hálátlanságot láttak abban — és ez alkalommal jogosan! — hogy türelmetlenségükben az alapítók érdemeiről is megfeledkeztek. Л Párizsból érkezett fiatalok egyetlen alapító mesternél találtak megértésre. Furcsamód éppen a legidősebbnél: Iványi Grünwald Bélánál. 1909-ben írja róla Réti: „Érdekes a gyors hatás, melyet a fiatalok által importált új művészet igéi Grünwaldra tettek. Gyorsan és elhatározottan, töprengés, gondolkodás nélkül lépett az új ösvényre, amelyen komponáló ereje, intenzív szín- és dekoratív harmónia-érzéke új sikereket ígértek neki."

11 Iványi Grünwald festészete több stíluskorszakot foglal magába. Szemlélete gyakrabban és sarkosabban változott, mint nagybányai kortársaié. Ami azonban most történt, még legközvetlenebb ismerőit is erősen meglepte. Alig egy évvel azután következett be átpártolása a „neósokhoz", hogy a fiatalok első képei Nagybányán megjenetek. 1907 nyarán már maga is ebben a stílusban dolgozik, és ilyen festményeit a következő esztendőben a MIÉNK — a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre — első kiállításán mutatja be. Legkülönösebb az, hogy Grünwald, aki ugyan gyakran megfordult külföldön, éppen ebben az időben otthon tartózkodott, eredetiben így mit sem láthatott a „neósok" festészetét inspiráló mesterek műveiből. Legfennebb reprodukciókból ismerhette meg ezeket az eredményeket, de mindenekelőtt a hazatért fiatalok képeiből. Flogy „könnyű szívvel és gyorsan elfogadta ezeket" — ahogyan Réti írja csodálkozva — annak volt egy másik oka is, azon kívül, hogy minden formai újítás iránt addig is nagyon fogékonynak ismerték. Erre az okra eddig 10 RÉTI István: A nagybányai művésztelep, 171, 1. 11 RÉTI István idézett cikksorozatából (1909). 308