Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században

3. Л török alattvalók kereskedésének végleges rendelése (1774. aug. 27.) A hűségeskü letételének határidejét az év végéig meghosszabbítja.

40 Aki 1774. december 31-ig a királynő alattvalója lesz, behozza feleségét és gyermekeit— a törvényhatóságtól arról bizonyítványt kap. A hűségeskü letételéig csak akkor kereskedhet, ha vagyona arányában 50—100 arany óvadékot tesz le. Ha év végéig nem hozza be családját, az óvadék a kincstáré. A megye ez ügyben havonta jelentést tesz. Aki török alattvaló marad, még török áruval is csak akkor kereskedhet, ha a határszéli basáktól igazolást hoz, a többieket be sem szabad engedni. A hűségesküt nem tevő ingatlanait ki kell sajátítani. Az 1774-es rendelkezés miatt megindult a görög kereskedők visszavándorlása. „Die günstige Lage der griechischen Händler veränderte sich nach dem Jahre 1774, als der Kaiser eine Anordnung über den Treueid der Griechen getroffen hat. Dem gemäss mussten sie ihre Familien mitbringen und die Verbindung mit ihrer Heimat unterbrechen. Die Griechen wurden durch diesen Eid ungarische Staatsbürger und verloren ihre Zollbegünstigungen die sie als türkische Untertanen bekommen hatten. In diesen Jahren kehrten Griechen nach Griechenland zurück. Die in Ungarn gebliebenen griechischen Familien begannen der ungarischen Gemeinschaft einverleibt zu werden".

41 III. A GÖRÖG KERESKEDŐK HATÁRÁTLÉPÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA /. Л beutaláshoz szükséges engedélyek Az 1718-as passarovici békeszerződés kereskedelmi vonatkozású cikkelyei, majd a Török Birodalom és 40 További meghosszabítások Közös pü ltár Camerale Hung. 18 ex Febr. 1775. 8 ex Ápr. 1775. 92 ex Apr. 1775. Idézte: ECKHART im. 383. 1. 41 FÜVES Ödön: Die bekanntesten geadelten Griechen in Ungarn. Balkan Studies 5 (1964) 303. 1. Ausztria közti viszony függvényeként történt (az előző fej ezetben ismertetett) szabályozás ok döntő j elentőségűek voltak a görögök magyarországi kereskedésében. A 3, majd később 5%-os kedvezményes vámilleték ösztönző hatására: „In der ersten Hälfte des XVIII-ten Jahrhunderts kamen viele Griechen insbesondere aus Mazedonien in Ungarn."

42 A görögök bevándorlása a szomszédos országokba már a XVI. századtól kezdve megindult. A kiindulópontokat jelentő legfontosabb városokkal már az előzőekben foglalkoztam. „Die Griechen kamen aus verschiedenen Teilen des Mutterlandes, in erster Reihe aus Mazedonien (aus den Städten Kozanyi, Siatista usw.) ins ungarische Landes gebiet."

43 A kivándorlók számára három fő útvonal kínálkozott ,,. . . aus Thessalonike nach Zentraleuropa: Ein selten benutzter zog über das gebirgige Bosnien, die zwei anderen führten zunächst bis Sofia und dann einmal direkt aus Sofia in nordwestlicher Richtung über Budapest [(!)] nach Wien (eine Abzweigung führte von Bidini [Viddin] nordöstlich nach der Moldowalachei) oder etwas westlicher über Nisch nach Belgrad."

44 A legfontosabb határállomás a görögök Magyarországba jövetele szempontjából a források szerint Belgrád, amelynek hovatartozása a XVIII. század folyamán oly sokszor megváltozott. (1717. augusztus 18—1739. szeptember l-ig osztrák, utána 1789. október 9-ig török, majd ismét osztrák kézbe került.) Mindkét hatalom uralma alatt a császári és a török birodalom egyik legfontosabb határállomásaként szerepelt, s mindkét részről itt adták ki az útleveleket az áttelepülni szándékozóknak. Hogy a belgrádi katonai őrparancsnokság Kaima kán, Kiaja bég

45 vagy 42 Uo. 43 HORVÁTH Endre: Griechen in Ungarn. Pester Lloyd. 1938. nov. 6. 17. 1. A kiinduló pontokban a korszakkal és a témával foglalkozók mindegyike egyetért. L. még.: A. Vakalopoulos. Balkan Studies 1966. 266.1. 44 Uo. 45 ,, . . . penes Belgradiensis officialis Kaima kan . . . extradatas super Indultu . . . Literas" ,, . . . Belgradini a' Kijaja beg super Indultu acceptis Literis" PmL CC. I. 43. Baltazár Micso, Theodorus Djemandi. 29