Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Szakács M.: Simonyi Antal a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége

Arany János arcképe. 1865 körül. Portrait d'Arany János. Vers 1865. teni a francia szocialistákkal, hogy az újabb eredményekről tájékoztatást nyerjen. Simonyi behatóan foglalkozott a szocializmus elméletével, tanulmányozta az erről szóló irodalmat, ilyen körökkel bizonyára már Párizsban is voltak szorosabb kapcsolatai. Nemcsak gazdag ismeretei e téren, hanem széleskörű műveltsége is alkalmassá tették arra, hogy a szűk körben terjedő mozgalomnak szellemi vezére legyen. Gasparichra is nagy hatással volt, amint ez annak vallomásából kitűnik. Gyakran összejöttek hármasban Kelmenfyvel vitatkozni a tanokról és a terjesztési lehetőségekről. Ha ez utóbbit illetően voltak is közöttük nézeteltérések, Fourier tanainak jobb megértéséhez Simonyi segítségével jutott el Gasparich: Simonyit tanítójaként ismerte el, más helyen mint vezérét említi, akitől a szükséges tájékoztatást kapta. Simonyi letartóztatásának körülményei nem eléggé tisztázottak, éppen a francia szocialistákhoz írandó levél fogalmazása közben lepték meg. Vele egyidőben tartóztatták le Némethyt is.

6 Madách Imre legismertebb portréja. 1861. A Deák albumból. Le plus conu portrait de Madách Imre. 1861. Du Album de Deák. 1851 őszén már az Újépület lakója. Októberben itt festette meg egyik rabtársának, Dunyov Istvánnak arcképét.

7 Ügyét 1851 augusztusában tették át a pesti haditörvényszékhez. A kettőjük ellen emelt vád: szocialista tanok terjesztése. A szocializmus pedig — Kanzler hadbíró véleménye szerint — veszélyt jelent a család, a vallás, a személyi tulajdon és a történelmi állam számára. Mivel az első ilyen jellegű vádról volt szó, keresni kellett a büntetőtörvénykönyv megfelelő paragrafusát, amelynek alapján a szocialista tanok terjesztése üldözendő. A hadbíróság a Mária Terézia-féle btk 61 cikk 3 § alapján másodfokú felségsértésnek minősítette, amelyre a törvény kötél általi halálbüntetést, jelentékeny enyhítő körülmé6 Uo. — Kelmenfy ekkor már nem élt, de hogy a másik két személy miért kerülte el a letartóztatást, arra nem derül fény a jelentésből. 7 LUKÁCS Lajos: Garibaldival a szabadságért. Bp. 1968. 43. 1. közli a képet is, amely az aradi múzeumban található, ahova a Kölcsey Egyesület gyűjteményéből került. Mellkép olajban festve. 251