Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

kai uralkodó folyamatját. Tudni kell tehát, hogy a Duna eredetére nézve sváb születés, szegényen jön Magyarországra, és ott gazdagszik meg, mint egyéb hazája fiai is szoktak."

141 Kéziratosunk (21—26.): Mercurius vitte szárnyán 'S Amott a Sváb Kerület Földén, tán Donesingánál A Duna tekerület Mellett tüzét, a' melly gyomrát Hevessen pirította, A' tűz ellenségével egy Kitsit tsillapította. Mátyási járt itt Ferenc császárrá koronázásakor gróf Teleki Józseffel. Nem véletlenül vált hát költeménye mitológiai gúnyképének színhelyévé Donesinga. Ez a színhely, ezzel a képpel senki más korabeli költő versébe nem kerülhetett volna bele. 4. Fentiek után, további bizonyítékként már csak Mátyási írásainak néhány sajátosan egyéni tartalmi és formai jegyét óhajtjuk összevetni kéziratosunkkal. Mátyási gyűlöli a napóleoni háborúkat. Mindkét fél részéről céltalannak tárva őket, a kort a ,,vas" jelzővel illeti: Oh vasnál is durvább idők oh elvadult erkölcsök Kéziratosunk (295—296.): Mert meg emésztették ve/e Majd csak nem a vas Érát Ismét csak a napóleoni háborúkról: Nincs a föld szegeletiben bátorságos maradás A nemzeteket zaklatja közönséges szaladás

1

*

2 Kéziratosunk (81—84.): 'S minden szegeiéibe egymás Ellen dolgoznak magok Az Eris elhullott arany Almájából költ magok Mátyási a középkori halálfigurát komikumig profanizálja : A gyó'zödelmes nyavalyák testén egyet táncoltak, Mikor estve a Halálnál gazdag vacsorán voltak.

u

* 141 Antológia 19. 142 Kis ítélet napja — Antológia 52. из BÁN—JULOW 1964. 89. — Egy hajadon fővel . . . Kéziratosunk (401—409.): Jól van ! óh ! jól tévő halál Es hála az egeknek Hogy elrejted az élőktől Frustukra a férgeknek. Ne tágíts hál, a' többit is Vidd el fárdságodnak jutalmául, mindeniknél Gazdag napi bért adnak. Jellemző Mátyásira a kötőszós (sőt, de) és vonatkozónévmásos (aki, amely) sorkezdés: Sőt Jupiter jukadástól félt hétéaz, egereket. . ,

144 Kéziratosunk (45—46.): Sőt már bőre annyira kezd Elgyengülni a piros . . . Folytathatnánk tovább, véljük fentebbiek után, azok kiegészítéséül ennyi elegendő. Mindezeknek a megállapításoknak ellentmondani látszik névtelén szerzőnknek utalása a másik ,,nevetlen hazafira". (417— 424.) Az ellentmondás feloldható. Míg az 1790/91-es diétára írt eszmefuttatás csak a papságot támadja, s bármennyire erős hangú is, felelősségrevonással nem jár, az 1807-cs országgyűlési leírás már a felségsértést is kimeríti. Gondoljunk csak a nápolyi szapora szajkónak gúnyolt, éppen elhunyt királynéra, a jakobinus szellemben adott korrajzra. A mi szemünkben csak izgalmasan bátornak tűnő írás a maga korában vérlázítóan forradalmi tettnek számíthatott. És felségsértésnek minősülő jakobinista írásokért még 1802-ben is fővesztésre ítéltek egy pesti ügyvédet és egy jurátust.

145 Ha Mátyási hivatkozás nélkül illeszti bele az 1790/91-ből már többek által szerzeményeként ismerhetett írást az 1807-esbe, előző alapján könnyen vádolhatják az utóbbi írásával, így elháríthatja a vádat. Tudta nélkül használták fel írását. Nagyon is kézenfekvő okok miatt utalt önmagára. Tisztázást igényelhet Gyárfás Pál halasi lelkész „leirogató és megigazgató" szerepe. Az OSzK. Oct. Hung. 58. — Mátyási József Verseinek Gyűjteménye szerint az 1808—1918-ig írt gyűjtemény leirogatója és magának a szerzőnek szavai utáni megigazgatója. Valószínű, hogy Gyárfás szerepe ennél nem is terjedhetett tovább. Gyárfás Pál 1789-ben született. Születési helyét nem ismerjük.

146 Kecskeméten, majd Debrecenben tanult, megfordult külföldi egyetemeken is. 1818—1819-ig Háló Kovács József kiskunhalasi református lelkész mellett káplánkodott. 1826-ig dömsödi, majd 1847-ben bekövetkezett haláláig halasi lelkész. Mátyásinak két testvére is élt Kiskunhalason, ezért gyakran 144 BÁN—JULOW 1964. 85. — u. o. 146 HORVÁTH Mihály 1863. 205. 146 NAGY SZEDER István 1936. 91—92. 216