Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása

nemcsak a Szentszék, de még az államtanács véleményét is mellőzte. 1799 és 1808 között öt pöspöki széket és a kalocsai érseki széket töltötte be így, a kiszemeltek elhivatottságát inkább csak az udvarhoz való hűségükön mérve le.

63 A császármadárrá vált nápolyi szapora szajkó Ferenc császár második felesége, nápolyi Mária Terézia. Tizenkét gyermeket szült, 1807. április 13-án halt meg. Halálát április 18-án a nádor jelentette be az országgyűlésnek.

64 Horváth Mihály szerint az 1802-es országgyűlésen személyes megjelenésével, követekhez való nyájas leereszkcdésével mindent elkövetett a makacsabb ellenzéki vezérek megnyerésére. Vallásos buzgósága közismert volt.

65 396—416. A spanyol inkvizíció emlegetése gyakori felvilágosodásunk irodalmában. Batsányi 1793. február 10-én Aranka Györgynek: ,,A józan észnek mindenkori ellenségei új erőre kaptak. Egész spanyol inkvizíciót akarnak behozni."

66 Laczkovics János kapitány: „Félre az országbul az illyen istentelen törvényekkel, 'küldgyétek az illyencket a' Malagrida, Girárd, Loyola követőinek . . . nehogy ti róllatok mondattassék, hogy ti vagytok az emberiségnek legotsmányabb meggyalázói . . ."

67 417-424. Névtelen szerzőnk utalása arra, hogy a következő, alexandriuszi sorokban írt betétet a papság diétái szerepléséről nem ő, hanem más ,,,egy nevetlen hazafi" írta. Az OSzK kézirattárában lévő két Mátyási kézirat ezzel a betéttel azonos. 425—430. A papság diétái szereplésének általában való kárhoztatása nem az 1790/91-cs országgyűlés alkalmával vetődik fel először. A kiskunhalasi Nyári Bálint énekeskönyvben, az 1765-ös diétáról : Eszterházi püspök maga hasznát nézi Nemes ifjúságnak szájában a%t leszi Hog)' ostoba légyen az ha%a intézi Sok titkos bűneit akképpen tetézi Vigyáz De'zmájának szaporittasára Szép Pász/or ! Juhoknak ki vagy ár fására Л prépostja éppen hasonló magához, • • 68 63 SZEKFÖ Gyula 1963. 165. 64 Jegyzőkönyvek 1807. 35. 65 HORVÁTH Mihály 1863. 180. 66 BENDA Kálmán 1957. I. LVII. 67 BENDA Kálmán 1957. I. 151. 68 NYÁRI Bálint ék.: 1765-ös Diéta (1. 40.) 196—197. Az 1790/9l-es országgyűlést közvetlen megelőző magyar közjogi helyzet, a felekezeti ellentétek, a francia forradalom eseményeinek hatása, az éppen kirobbanóban levő osztrák— porosz ellentéttel számoló porosz orientáció teremtették meg a kor röpirat irodalmát.

611 Szerzőnk kiadatlan röpirata jellegzetes darabja ennek az irodalomnak. „Egyébként a röpiratok nagy része olyan szereppel bír, mint később fejlettebb fokon, a politikai vezércikk, aminthogy e műfaj nagy divatja valóban össze is függött a hazai sajtó fejletlenségével, korlátaival." — fejti ki összegezésként a kor röpirodalmáról adott véleményében Kosáry Domokos.

70 Ebben a röpirodalomban figyelemreméltó helyet foglalnak el már számuknál fogva is a papság diétái szereplését vitató iratok. Szalay József és Baróti Lajos a trónralépő II, Lipótra jellemzőül említik meg: „Nem bánta azt sem, hogy akadtak olyanok, kik az egyházi rendet támadták meg, s úgy okoskodtak, hogy a ,magyarországi papi rendnek az ország gyűlésében helyének lenni nem kellene' — sőt akik Voltairet utánozva valóságos egyházrombolókul tüntették ki magukat."

71 A felekezetek, a klérus és a köznemesi ellenzék közötti ellentét kiélezése Lipót mesteri sakkhúzásai közé tartozott.

72 Ugyanakkor Lipótnak a helytartótanács útján tett 1790. IV. 20-án kelt rendelkezéséből kitűnik, hogy különösen a papságot, s a katolikusokat igyekezett a maga számára megnyerni, ezért ezzel a rendeletével részben visszaállította a papság befolyását a polgári ügyek vitelére.

73 Az 1790/91-es országgyűlés nyitásának időpontjára volt időzítve a szerző és hely megnevezése nélkül kinyomatott, „Minek a pap az ország gyűlésében?"

74 című röpirat megjelentetésk Ugyanerre az alkalomra készült „A diétára jött püspököknee lelki tanítás". Utóbbiból: Ha egy ember né/kii/ a vásár meglehet, Nagy erdőket soha egy szálfa nem tehet, Bizony ugy gondolom, a^ ország is mehet, A. papi rend nélkül diétát is tehet. Az állam és az egyház viszonyáról Über das Verhältnis zwischen Kirche und Staat 69 BENDA Kálmán 1957. I. 285. 70 KOSÁRY Domokos 1954. П. 309. 71 SZALAY—BARÓTI IV. 283. 72 BENDA Kálmán 1957. I. 268. 73 HORVÁTH Mihály 1863. 20. 74 Minek a pap ... 1791. 204