Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása
Fischer István szatmári püspök bőkezűségére számít: ,,Ígérte a püspök, meg lesz a jutalma . . ." Az országgyűlés nyitása után közvetlenül Király József, az esztergomi érsek és káptalan követeként szólva hangoztatta, ,,.. . csak adcli lészen a Magyar Haza szerencsés, a' meddig óltalmazója lészen a' Királyi Széknek a Magyar Nemesség, ennek pedig hiv gyámolítója a' Királyi Felség." 57 Egészen természetes hát, hogy országgyűlésünk ellenzéki követei a katolikus klérusban látják legfélelmetesebb ellenfelüket. Szerzőnknél a helyzet teremtette ellentéthez a meggyőződéses voltaireanus lobogó szenvedélye járul. A papságról felsorakoztatott vádjainak valamennyije szinte szószerint megtalálható Marinovics Kátéjának a papságról írott fejezetében. 58 365—368. Szerzőnk II. József őszinte tisztelői közé tartozik. Vö. Mátyási: Gyalázat hét S^á^ban, '.r még kilencven egyben Hogy értelmed napja a világos jegyben Másokénál fellyebb 's délig nem haladott, Holott leg először te nálad támadott : Mert néked volt első Második Jósefed, Kit noha már Ö' Sir setét éjjele fed, Mégis eged alján maradt világából Mint a% el nyugovó Napnak sugarából ?' л 369—376. II. József, a kalapos király Joseph II., ,,der behütete König" hajolt a kívánalmak teljesítésére, a többség azonban már nem merte vállalni a felelősséget, a segély megadását az országgyűlés elé utasította. így az udvar mindössze arra kérhette a meghívottakat, hogy kérését a megyéknél és az országgyűlésen támogassák, amit azok többségükben készséggel meg is ígértek. 55 Ilyentormán tehát a magyar főrendek és főpapság már az 1807-es országgyűlés megnyitása előtt elkötelezte magát. A katolikus klérus követei teljes számban és felkészülve vonultak fel az ellenzék meggyőzésére. Püspökök, Abbások, Prépost, Kanonokok, Próféták és Papok, Mózesek. Áronok, Nem is győzném versbe foglalni neveket, Oly sok papi kenden lévő követeket. . . sorolja a felgyülekező egyháziak sokaságát Bérei Farkas András vándorpoéta, 56 — ki éppen a papság diétái szerepének megörökítésére és méltatására vállalkozott, be is vallván, hogy báró 55 HORVÁTH Mihály 1863. 232. 56 FARKAS András 1809. Szerzőnknek ezeket a sorait lelhetjük fel a sárospataki Dusza Lajos gyűjtemény alaxandrinuszi sorokkal írt 1790/91-1 betétjének végén. Onnan került ide, mindössze annyi változtatással, hogy az alexandrinuszi sorokat versezetünk soraihoz idomították. 60 377—388. Célzás az elhunyt Batthyány József" hercegprímásra, ki az 1790/91. országgyűlésen a hatáskörébe vont főpapokkal együtt nem tette le a diétái esküt, s még a királyi kívánsággal szembeszegülve is megvétózta a protestánsok jogainak törvénybeiktatását. 1794-ben törvényellenesen javasolta, hogy a főrendek országgyűlés helyett nádori concursuson ajánlják meg az udvarnak égetően szükséges hadisegélyt. 1799-ben történt halála után csak 1807-ben került sor Károly Ambrus főherceg hercegprímási kinevezésére, ki azonban eseményeinkkor még 57 Jegyzőkönyvek 1807. 10. 58 MARTINOVICS Ignác: i. m. — A papságról BEND A Kálmán 1957. 1. 1035—1036. 5U MÁTYÁSI József: Pestre egy Jó barátomhoz. Kézirattár Quart. Hung. 207. 197. 60 DUSZA Lajos gy. Sp. 1808. körül. Közli: OSzK 202