Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Vorák J.: 1807-es országgyűlés verses leírása
ház a maga győzelméről, mihelyt annyi kitartással bírt, hogy a rendek véleményét három-négy ízben visszavesse. —így történt ez most is a rendek válaszfelirati javaslatával."18 És mégis Horváth Mihály az 1807-es országgyűlés jellemzőjének az Ausztriával szemben kialakult fokozott bizalmatlanságot s elégedetlenséget tartotta. Ennek tulajdonította a nem sokkal később kialakuló szabadabb légkört. 193—212. Szerzőnk a diétára érkezők pompája mögé odavetíti az ,,ajj" népek helyzetét. Költői korrajza egyezik a kortárs nemzetgazdászának, a jakobinusokhoz közelálló Berzeviczy Gergelynek a magyar parasztság helyzetéről adott képével: „Az adózás azon elvben gyökeredzik, hogy a közteher az adózó élelmére szükséges jövedelmének többletét ne haladja meg . . . Abból a számításból pedig melyet felhoztam, merőben az ellenkező világos: ha az áll, nem fogható fel, hogy a paraszt minden szükségletének és kötelezettségeinek miként tegyen eleget, annál kevésbé, hogy valamely jövedelmi többletet tudjon megtakarítani?" 3 » A diétára felvonuló követek, főrendek, főpapok érkezésének leírása, a felmerülő költségek fájlalása hagyományos országgyűlési versezeteinkben, éppen úgy, mint személy szerinti dicséretük, vagy elmarasztalásuk: Nem sokai bírhatni így a mágnásokhoz, Mert résistèrent nem is ért a^on dolgokhoz, Ugyanis a Cor pus t s^orittyák magokhoz, De a Jurist küldik a Procatorokbo%. Innen mágnás kerül, onnan nemes tódul, Hert^eg, Gróf, Báró, Pap t sopor tosul fordul. V r an metamorphosis, van Allegória, l ~ri köntöst visel sok ga% kúra fia. /1 szegény népeknek iga% terhel lője, így fogy a parasztnak \sirja és velője. 10 36 MÁTYÁSI József: Pestre egy Jó barátomhoz irogatott levelem .. . Erdélyből 1792-ben — OSzK Kézirattár Quart. Hung. 207, 210. 37 HORVÁTH Mihály 1868. 235. 3S HORVÁTH Mihály 1868. 238—239. 3<J BERZEVICZY Gergely: A magyarországi parasztok állapotáról — Szemelvény, közli Segédkönyv I. 1952. 730. 40 NYÁRI Bálint ék. — Névtelen: Nemes Magyar Hazának Keserves panaszi és sirámi 1765-ös Diéta tartás Alkalmatossággal — (190—203.) Stoll bibliográfia 1963. még nem szerepel, ld. 1. jegyzet. Az 1765-ös versezet a diétán pompázó mágnásokat és főpapokat már mint a nép élősdijeit kárhoztatja. (Vö. versezetünk 133—160. soraival) 213—240. Semsey András királyi személynöknek, ki országgyűlésünkön hivatalból a rendek táblájának elnöke volt, feladata az ellenzék leszerelésében, a királyi kívánalmak minél teljesebb megszavaztatásában merült ki. 41 Szerzőnk minden valószínűség szerint báró Fischer István szatmári püspököt nevezi Rókának, ki czidőben lett egri érsek is. (390alatt, vénebb egri rókaként félreérthetetlenül az elhunyt Fuchs Ferenc egri érsekről szól, kinek Fischer István lett az utóda.) Hercegprímás hiányában, a klérus az országgyűlésen az egri érsek személye köré csoportosult, így ő lett az udvari párt egyik legfőbb oszlopa és sugalmazója. A mágnások légycsapkodó másai, a távollétükben helyettük beküldött képviselőik. A király majorosai alatt itt a szabad királyi városok követeit kell értenünk. ,,A jelen nem lévő főrendűek küldötteinek szavazata, kiknek a rendek közt ülése különben is képtelenség vala, már rég nem vétetett figyelembe." 2 A szabad királyi városokról a rendek véleménye:,,. . . miután a törvények értelmében egy-egy királyi város csak annyit nyom, mint egy nemes ember: s ennélfogva képtelenség volna attól tartani, hogy a városok szavazatai a rendekét megerőtleníthetnék . . ." 43 241—256. 1791. XIX. te: Bármely nevezetű segedelmek akár pénzben, akár terményben, vagy újoncokban, sem a KK és RR-re, (karokra és rendekre) sem a nem nemesekre királyi önkény szerint nem fognak rovatni, sem szabad ajánlat, vagy bármely más cím alatt országgyűléseken kívül nem fognak szorgalmaztatni; a közadó mennyisége pedig, mely az állandó katonaság fenttartására rendeltetett, mindenkor az országgyűlésen egy diétától a másikig fog meghatároztatni. 44 1741. LXII. te: Az alább megírt módon meghatározott általános felkelésről: ,,. . . Habár a szükséges katonaságot rendes alakban zászló alá gyűjteni az idő rövidsége nem engedi, mégis a fenyegető veszélyre való tekintettel, őseink példáján lelkesülve, az előadott célra, s csak egy alkalomra és szükségre, végül azon föltétellel és óvadék mellett, hogy ezáltal az ország alaptörvényei s a nemesek ősi kiváltságai, jogai és szabadságai . . . semmiképpen sérelmet ne szenvedjenek és hogy belőle bármely jövendő időben következtetést ne lehessen vonni: az ország általános fölkelését elhatározták." 45 41 SEMSEY kir. személynökre Jegyzőkönyvek 1807. 2., 7., 32. 42 HORVÁTH Mihály 1868. 25. 43 HORVÁTH Mihály 1868. 46. és 83. 44 BEÉR—CSIZMADIA 1966. 290. 45 BEÉR—CSIZMADIA 1966. 250—251. 200
