Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Petri E.: A kecskeméti görög kereskedők története a XVIII. században
PETRI EDIT A KECSKEMÉTI GÖRÖG KERESKEDŐK TÖRTÉNETE A XVIII. SZÁZADBAN Az utóbbi két évtizedben számos apró cikk, valamint résztanulmány foglalkozott a görög kereskedők magyarországi térhódításával. A részletkutatások összefoglaló tanulmánnyá érése jelentős felfedezéseket sejtet, s a legfontosabb kereskedő-kompániák történetének kimunkálása egy-egy szakasz ezen az úton. Az említett publikációkból kiindulva kíséreltem megközelíteni a kérdést, az eddig végzett kutatások részeredményeit összevetve az egyik legjelentősebb magyarországi kereskedő-központban — Kecskeméten — élő görögök történetét dokumentáló iratokkal. A mérleget megvonni igen nehéz a tapasztalatok sokrétűsége, összetettsége folytán. Az általam felhasznált irodalom többnyire fenntartásokkal kezeli a görög kereskedőket, s szellemtörténeti alapon állva általában azonosítja magát a kor levegőjéből ellenük áradó gyűlölettel. Aki pedig szembeszáll ezzel a felfogással, az rendszerint az ellenkező végletbe esik, hiszen olyan esetben is valamiféle „hazafiúi szellemet" vél az idegen kereskedőkben felfedezni, amikor csupán kereskedelmi érdekről lehet szó. A legnagyobb problémát a legnagyobb eredményt hozó levéltári anyag jelentette. Az idevonatkozó iratanyag legdöntőbb része a Bács-Kiskun megyei Levéltár őrizetében van. Az 1930-as években Kecskeméten még fellelhető igen értékes iratanyagot kutatásom idején már nem tudtam felhasználni, mert jelentős részben elvesztek vagy elpusztultak. Különösen fájdalmas veszteséget jelentett az igen értékes adatokat rejtő XVIII. századi városi jegyzőkönyvek hiánya. Ezek tartalmáról néhány vonatkozásban tudósít az elmúlt 100 évben keletkezett helytörténeti irodalom, de sajnos (az iratok kutathatatlansága miatt) már teljesen formálissá vált jegyzetek utalnak az idézett irat levéltári jelzetére. Ez az oka annak, hogy a Kecskeméttel foglalkozó helytörténeti irodalom igen értékes adatok egyedüli, szinte klasszikus forrásává vált. A város történetírója (a XIX. századbeli monográfia szerzője) igen hasznos munkát végzett, mikor az azóta megsemmisült városi jegyzőkönyvekhez ma is használható tárgymutatót, kivonatot készített, így legalább rekonstruálható nagy vonalakban az elveszett sorozat tartalma. A Pest megyei Levéltárban található iratanyag felkutatását megnehezítette az a tény, hogy a görögök történetére vonatkozó iratok a jelentős mennyiségű Acta Miscellania, Politica et Antiqua sorozatból kerültek elő, az igen kevéssé használható elenchus, valamint az anyag közelségből adódó előnyök kihasználása eredményeképpen. A felhasznált források többnyelvűsége is megnehezítette a téma feldolgozását. Legtöbb nehézséget az iratokból előkerült személynevek azonosítása okozta, hiszen egy névnek minden előfordulásnál más, de sokszor egymástól teljesen eltérő variánsai kerültek elő a különböző időpontokban. A görög vezetéknevek helyett (ha ugyan megállapítható, hogy melyik a vezetéknév) sokszor a becenév (szintén sok változatban) van feltüntetve, de számos esetben a vezetéknév helyén csupán a nemzetiségre utaló „Graecus" szó található. Ha pedig azonosíthatók a nevek, akkor sem lehet [bizonyosat tudni afelől, vajon ez egy és ugyanazt a személyt, vagy már egy másik generációt jelöl-e. A helyenként feltüntetett életkor (az összeírásoknál) meglehetősen kevés és pontatlan, esetleg ellentmondó adatot szolgáltat az azonosításhoz. Az összeírásokban az István és Konstantin név cserélgetése éppúgy szokásos volt, mint ahogy az Athanaziosz és Thomasz neveké is. A probléma szinte meg17
