Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
reáljogot. 10 A reáljog elismerését 1858-ban Jászberényben az úgynevezett ,,császárjárás" alkalmával eszközölte ki. A tévedés onnan ered, hogy a nyilvántartásokban Kunszentmiklós első, „Nádor" nevű patikájának alapítási évét sokan 1858-nak tüntetik fel, holott ez a raáljogot elismerő okirat keltezésének éve. Helyesen tehát az 1802 év az első kunszentmiklósi gyógyszertár alapítási ideje. A gyógyszertár történetével kapcsolatban érdekesnek tartom megemlíteni még,hogy Tóth Zsigmond után egy ideig Scbulck Béla, dr. Schulek Elemér gyógyszerész, kétszeres Kossuth-díjas professzornak édesapja is volt tulajdonosa ennek a patikának. A gyógyszertárat 1950 után megszüntették, illetve beolvasztották a másik kunszentmiklósi patikába. A második gyógyszertár felállítására 1929-ben meghirdetett pályázat alapján 1930. febr. 14-én került sor. A gyógyszertárat Bernáth Pál ,,Magyar Korona" elnevezéssel nyitotta megé s vezette az államosításig. Ekkor összevonták a másik patikával és 12/66-os számmal jelölve jelenleg is működik. l^ajosmi^se Bene, Lajos és Mizse puszták egyesítéséből alakult. Neve is innen ered. Mizse Kun László király utolsó nádora volt a puszta birtokosa. Л mizsei szék a kunok egyik legjelentősebb központja, melyhez még Kunszentmiklós is tartozott. A török idők alatt elpusztult, csak a XVIII. század végén indult újból fejlődésnek és a XIX. század közepén népesült be. Első patikáját 1889-ben alapította Saxingcr Ottó „Szent István Király" elnevezéssel. 1950-ben a patikát 12/68 számmal sorolták a megyei hálózat nyilvántartásába és Lengyel Lajost bízták meg vezetésével. Lajosmizse első gyógyszertára a korszerű igényeknek megfelelően átalakítva jelenleg is működik. A második patikát Weymann Félix 1928-ban „Szent Margit" névvel nyitotta meg és kezelésével Boglutz Viktort 11 bízta meg. Ezt a gyógyszertárat 1950 után megszüntették. Laki/elek a felszabadulásig közigazgatásilag Kecskeméthez tartozott, mint külterület. Ma is a kecskemétiek kedvelt kirándulóhelye a Tisza mellett Alpár és Tiszakécske között. Patikáját 1930-ban Sikari Kovács Mihály alapította „Szent Imre" elnevezéssel. Államosítás óta 12/70 számmal működik. Madaras, régebben Bácsmadaras (könnyen összetéveszthető Kunmadarassal,ami több tévedésre adott már alkalmat). A folyó ásatások többek között árpádkori falu temetkezései helyét tárták fel, a Paplaposon pedig a felszínre került középkori templom bejárati részének megmaradt sarokkövei is a település ősi és állandó jellege mellett szólnak. Itt vezetett keresztül a híres Kaliz út amelyen sót, stb. szállítottak. 1598-ban innen is a község szerb lakói Esztergom környékére költöztek. A régen népes helység lakóinak száma csak lassan emelkedett. A „Szent Erzsébet"-ről elnevezett patikát Sillye Géza 1903ban létesítette, amely 1950 óta 12/71-es számmal működik jelenleg is. 10 A reál jogról lásd még: Kecskemét III. gyógyszertár, HANDTEL Károly. 11 Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete volt ügyvezető titkárát bízta meg. Mélykút neve először egy 1572-ben kelt összeírásban szerepel. Lakói közül a szerbek 1598-ban innen is Esztergom környékére települtekát. Egy 1678-ban kelt okiraton levő pecsétjén látható egy kút, mellette vályú áll, s ebből egy agancsos szarvas iszik. Körirata: „MELY-KVTH" évszám nélkül. Később a község elpusztult. 1727-ben a bajai uradalmi pusztákhoz sorolták, de hamarosan újra benépesedett. Az első gyógyszertárát ifj. bajsai Vojnich Simon 1886-ban „Szent Anna" névvel alapította, majd több tulajdonos után 1929-ben a bácsalmási gyógyszerész família egyik fia, dr. Praefort Kornél vette meg. Ő 1939-ben Ulosvay Béla gyógyszerésznek adta cl, aki az államosításig vezette. Ekkor Krassy Félix lett a patika vezetője, mely a 12/72 számot kapta és ma is működik. A második gyógyszertár felállítására 1925-ben Komlóssy Károly kapott jogot. Ezt, az „Isteni Gondviselés"-ről elnevezett patikát 1950 után megszüntették. Miske a XIV. századból származó írásos emlékek szerint Fejér megye solti járásához tartozott. Véres harcok dúltak itt a törökökkel, a helység alatt teljesen elpusztult. Gróf Csáky Imre kalocsai érsek telepítette be újra a XVIII. század elején. Gyógyszertár itt csak 1933-ban létesült. Ekkor dr. Abay Nemes Gyula kapott gyógyszertári jogot és „Szentháromság" néven létesített patikát. 1938-ban Lőrincz János vette át a gyógyszertárat, melynek nevét „Szent Szilveszter"-re változtatta meg. Államosításkor Bencsáth Kálmánt bízták meg a 12/74 számmal jelölt patika vezetésével, mely ma is üzemben van. Nagybaracska nevét Barachka-ként említi 1318-ban egy királyi adománylevél. A török hódítók teldúlták és megsemmisítették a falut. A később újratelepített Baracskai Tótinának is nevezték egyidőben, mely név a Bodrog vármegyei szomszédos elpusztult Tóti helységnek emlékeként és elszlávosodott alakjaként maradt fenn. 172 A lajosmizsei gyógyszertár (1907). The pharmacy of Lajosmizse (1907) Анмека в лойошмиже
