Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Kiskunmajsa (azelőtt Majsa) már a középkorban is település volt. Az ún. Templomdomb-on állott egykori templom maradványai még ma is láthatók. A Kígyós pusztán végzett ásatások során felszínre került értékes leletanyag egy részét Budapesten a Nemzeti Múzeumban őrzik. A törökök a községet megsemmisítették és sokáig pusztaként szerepel. Új lakói 1750 körül kezdtek letelepedni. A XIX. század közepén vásártartási jogot kapott és rohamos fejlődésnek indult. Első patikájának alapítási idejét bár 1852 évvel tartják nyilván, az csak 1860-ban nyílt meg. Ifj. Csábrády János, egykori majsai gyógyszerész, aki többek között megírta Kiskunmajsa monográfiáját is, levéltári kutatásairól az adatokat rendelkezésemre bocsátotta. Ezekből megállapítható, hogy az első lépést már 1852-ben megtették a patika engedélyezése tárgyában. Az 1852. szept. 5-én tartott közgyűlés határozata szerint: ,, . . . a város jövőjét is szemelőtt tartva, valamint a népesség egészségi állapotát isfigyelembe véve, két rendszer béli nyereség nyilnék abból, ha egy patika a szükséges lakrészekkel együtt terveztetnék és foganatosíttatnék ..." Majd a következő évben a tanácsülés reklamálta, hogy a tervek jóváhagyása még mindig nem érkezett meg. 1857-ben is csak a létesítendő patika jogért folyamodott a pályázók között Rozsnyay Mátyás jeles gyógyszerész is. Az 1860. július 22-i közgyűlés a helytartótanács engedélye alapján Torjay Pált bízta meg a régvárt patika felállításával, melyhez két hold földet is adott füvészker,t illetve gyógynövény termesztés céljára. Ezt a területet a korabeli hivatalos térképeken is feltüntették. Torjay a ,,Megváltó"-ról elnevezett gyógyszertárat 1879-ben Ferenczy Istvánnak adta át, aki megajánlotta, hogy a helybeli kórház betegei számára szükséges gyógyszereket 50%-os, a községi szegényekét pedig 25%-os kedvezménnyel szolgáltatja ki. Ferenczytől Tóthfalussy Ödön, majd annak veje Győrffy Mátyás vette át a patika vezetését. 1950-ben a patikát megszüntették. A lakosság gyarapodása szükségessé tette egy második patika felállítását. A jogért 1889-ben Wirtner Lajos folyamodott. A tanács azonban kérését elutasította. Az ügy 1911-ben ismét a közgyűlés elé került. Ekkor Király Gy. Pál képviselő követelte, hogy utasítsák el a közegészségügyi bizottság ellenzését, mert — mint mondotta — a kérdés súlypontja az, hogy van-e szüksége a lakosságnak a második gyógyszertárra. Ha a nép egészségügye azt kívánja — ami véleménye szerint nem is lehet vitás —, hogy legyen második patika, akkor nem szabad semmiféle személyes, vagy anyagi érdekre tekintettel lenni, csakis a közérdekre, a nép igényére. Meglepő, jelentős hangvétel volt ez mintegy 60 évvel ezelőtt. Végül is a gyógyszertár felállításához hozzájárult a tanács és a jogot megadta, id. Csábrády János tehát 1911 márciusában „Szentháromság" névvel megnyitotta Majsa második patikáját. Egyelőre ugyan a községi nagyvendéglő helyiségeiben kapott helyet, de 1927-ben a községi bérházba települt át, ahol jelenleg is működik 12/64 számmal. Kisszállás régen Kunszállás, majd Lőrincpuszta néven szerepelt. A múlt század közepe táján Stametz Mayer bécsi bankár, mint új birtokos a pusztán gazdasági szeszfőzdét és kendergyár telelétesítctt. Kiskunmajsa jelenlegi gyógyszertára. Modern pharmacy at Kiskunmajsa. Современная аптека в Кишкунмайше. A helység lakóinak, uradalmi cselédeknek, gyári munkásoknak gyógyszerellátása a múltban igen körülményes volt egészen a felszabadulásig. 1950-ben Brenner Dezső kapott megbízást, hogy relállítsa a 12/73-as számmal jelölt kisszállási patikát a kendergyár egyik épületében. A mostoha körülmények között induló patika később felújításra került és ma már korszerű épületben működik. Kunbaja a mohácsi vész után keletkezett. Területén középkori temetőt és templomromot találtak. Egy 1598-as feljegyzés szerint a község szerb lakossága még néhány környékbeli faluval együtt Esztergom vidékére költözött. A helység 1817-ben az almási Rudics Máté birtokába került, aki németajkú lakosokat telepített ide. Gyógyszertárát 1925-ben Werner Géza alapította „Szent Rókus" elnevezéssel. Államosításkor Csábrády Gábor lett az itteni ma is működő 12/65-ös gyógyszertár vezetője. Kims^entmiklas neve a jászkunok részére kiadott kiváltság levelekben Tatár Szent Miklós néven is szerepel. A mohácsi vész után építették ki a népes helységet körülvevő földvárat. A hősies védelmezés ellenére 1695-ben a törökök elfoglalták és felperzselték a körülsáncolt erődöt. Falai közé csak lassan tért vissza az élet. Kunszentmiklós II. Ferdinánd királytól új szabadalom levelet kapott az elveszett helyébe, majd vásártartási jogot nyert, de gyors fejlődése ellenére gyógyszertárat még sokáig nem állítottak fel. 1793-ban például a Halasról már ismert Szulykó doktor, aki itt is tevékenykedett, a város pénztárából felvett előlegből szerezte be a szükséges gyógyszereket nagyobb sikerrel, mint Halason. Kilenc évvel később, 1802-ben jött létre az első patika Kunszentmiklóson Tóth Ferencnek személyére szóló engedély alapján. Halála után Herdy György, majd Tóth Zsigmond vette át a gyógyszertár kezelését és Tóth szerezte meg az előnyösebb 171