Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
1928-tól a dr. Tomasovszky szanatórium, vagy 1937-től a dr. Missura szanatórium. A jelenlegi Városi Kórház építkezését 1941-ben kezdték el. A közbejött II. világháború miatt csak részben elkészült, de közben romossá vált kórházépület befejezésére 1949-ben került sor. A betegeinek gyógyszerellátása a kórház gyógyszerraktárából történik. Kiskunhalas, régebben Halas,ősi település. Amikora XIII. század közepén a kunoka tatárok elől menekülve nálunk találtak védelmet, IV. Béla király a Duna—Tisza közének ezt a területét jelölte ki a kunok letelepülésére és 1269-ben kiadott szabadalom levélben biztosította kiváltságaikat. Halas nevét 1408-ban Zsigmond király oklevele is említi, 1439-ben Albert király pedig már városnak nevezi. Halas nagyon sok megpróbáltatáson ment keresztül. 1475-ben, majd 1709-ben és 1739-ben súlyos pestis járvány tizedelte lakóit. 1566 körül pedig a Szigetvárra vonuló török hadak úgyszólván megsemmisítették a várost. Csak lassan népesedett be újra, amikor a megmaradt lakosság vissza szivárgott rejtekéből. Ebben az időben a lakosság fő foglalkozása, a török hadak, majd a kuruc—labanc seregek állandó zaklatásai következtében, azállattenyésztés felé toló. dott, mert a lábasjószágot veszély esetén könnyebben magával vihette és békében is értékesíthette. Lakói 1663-ra olyan tekintélyre tettek szert, hogy ún. paraszt vármegyét szerveztek Kecskemét központtal a kóbor rabló katonák ellen. Felszerelésük a balta, a fokos és a karikásostor volt. A szatmári békéig az iparosrend igen gyér számmal volt képviselve. 1746-ban Mária Teréziától új kiváltságlevelet kapott a város, melyben régi előjogait visszanyerte, fejlődése is meggyorsult. Egy leírás 1778-ból jelentős eseményről számol be: az első halasi orvos letelepedéséről. Ez Szulykó János doktor, aki 1800-ban panaszt tett a tanácsnál, sérelmezve a kiskun lakosság közömbösségét, ami miatt nem fizetődik ki egy gyógyszertár felállítása. Javasolta, hogy a város hozasson Pestről 2—300 forintért gyógyszereket, amit ő majd némi haszonnal árusítana. Öt év múltán a tanács szemére vetette Szulykó doktornak, hogy a kért és megadott 200 forintot nem tudta visszatéríteni, ezért további kérését elutasították. Kitűnt ugyanis, hogy az egész Kiskunságban nem sikerült 200 forint értékű gyógyszert eladni. Ilyen előzmények után csak 1817-ben létesülhetett Halason az első gyógyszertár Nóvák Rezső, vagy Rudolf (mindkét keresztnévvel váltakozva szerepel) gyógyszerész tulajdonában „Gondviselés" néven. Hasonló bizonytalansággal találkozunk utódjának neve körül is. amit hol Takács, hol Tanács Józsefnek írtak. 1890-től a gyógyszertár elnevezése is megváltozott ,,Isteni Gondviselés"-re és egymást váltották a tulajdonosok. Államosítás után megszüntették a gyógyszertárat és berendezését az 1952-ben felállított dusnoki gyógyszertárba szállították, ahol az jelenleg is használatban van. Halason a második patikát 1887-ben „Magyar Korona" néven Kriegner Kálmán alapította. Jelenleg, mint állandó ügyeleti szolgálatot ellátó gyógyszertár 12/60 számmal működik. A város harmadik patikáját Czurda Vilmos „Szent István Király"-ról nevezte el és 1904-ben nyitotta meg. Sokoldalú tevékenysége során az ő nevéhez fűződik a halasi Sóstó vizének elemzése és a hasznosításával foglalkozó tervek, javaslatok készítése. Zöldpaprika kivonat néven hasznos és keresett С vitamin készítményt gyártott. A gyógyszertárat 1950-ben 12/62 számmal sorolták a megyei hálózat patikái közé, jelenleg is működik. A megyedik halasi gyógyszertár felállítására Szekér József kapott jogot 1913-ban. A gyógyszertárat „II. Rákóczi Fcrenc"ről nevezte el, mely az államosítás óta 12/61 számmal működik. Kiskunhalas ötödik gyógyszertára „Kígyó" néven 1922-ban létesült Makay Károly gyógyszerész kezdeményezésére. A patikát 1950-ben államosították, 1951-ben pedig megszüntették. A kórházi betegellátásról A betegek gyógyításáról való gondoskodás azonban természetesen nem szorítkozhatott csupán a gyógyszertárak munkájára. A város fejlődése során mind nagyobb szükség mutatkozott kórház felállítására is. Hogy ez kezdetben milyen szegényes és nehéz körülmények között indult, arra néhány sor idézettel szeretnék rámutatni. A kiskunhalasi Kórház egykori igazgató főorvosa, dr. Monszpárt László írta 1934-ben az „Orvosképzés" egyik füzetében 8 : „ . . . A kórház a várost körülvevő nádasok mellett fekszik ... A bejárattal szemben, az eperfás udvaron áthaladva érünk a főépülethez. Régidivatú, tornácos, nádtedelű ház. Három padlós szobája van a betegek részére, egy ambulanciája, ahová a gondnok konyháján át lehet bejutni ... A betegszobákban összesen 30 ágy van összezsúfolva. Katonai vaságyak szakadozott szalmazsákokkal, lepedő nélkül, húzatlan párnákkal és húzatlan dunnákkal . . . Betegfehérnemű egyáltalán nincs. Mindenki a testén behozott fehérneműben kerül ágyba . . . Érdekes egy pillantást vetni a lakosságnak a kórházról alkotott felfogására. Az emberek irtózattal, vegyes szánalommal nézik a kórházat. Apró gyermekek csapatosan összeállva belesnek a kerítésen, szörnyülködve hallgatják a cellákból kihallatszó tébolyodott emberek esetleges dühöngését, fantáziájukban kiszínezik azokat a szenvedéseket, amiket a falak takarhatnak és felszedik, felépítik a kórház iránti előítéletet. Ez az előítélet a felnőttekben már kikristályosodott véleménnyé alakult. E szerint kórházba csak a koldus fekhet be és az, akit az élet különösképpen minden vagyonától és minden hozzátartozójától megfosztott. 9 Kórházba kerülni elhagyatottságot jelentett és nem csak arra szégyen, akit illet, hanem a hozzátartozókra is. Ez a kórháztól való idegenkedés, félelem nem csak a helyi kórházra vonatkozott, hanem így ítélkeztek a modernebb, nagyobb kórházakról, sőt a pesti klinikákról is . . . Ilyen körülmények között kezdtem meg működésemet 1920-ban Kiskunhalason, mint városi főorvos ..." így emlékezik vissza dr. Monszpárt főorvos, ma már a megye legújabb és talán legmodernebb kórházának viszontagságos múltjára. A folyamatban levő nagy felújítás során az eddigi gyógyszer raktára is gyógyszertárrá bővült. 8 Az Egészségügyi Dolgozó с lap 1972. X. 1-Í száma részletesen ismerteti a cikket. 8 V. ö. : a bajai nosocomium és a kecskeméti ispotályházzal kapcsolatban mondottakkal. 170
