Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

Bácsalmás-TÓ\ először 1432-ben történik írásos említés. Sokáig hol faluként, hol pusztaként szerepel a feljegyzésekben. Ezekben Almásnak, Felsőalmásnak vagy Óalmásnak is írják. Az 1780-as években Rudics Máté és két testvére megszerezte a királyi kincstártól a falu birtokának egy részét, melyet még ma is Rudicsnak neveznek. Bácsalmásnak két gyógyszertára volt. Az egyik a „Szentlélek"ről elnevezett ,,Öreg patika", melyet 1835-ben alapított Martinovics Aladár. Patikáját az 1900-as években eladta. Távozása után sűrűn változtak a gyógyszertár tulajdonosai, míg 1913-ban megvette Praefort József gyógyszerész. Ferenc nevű fia közléseiből idézek: ,,. . . Édesapám 1913-ban Simon Arnold Andrástól vette meg a patikát, melyet Simon két évi kezelése alatt teljesen eladósított és önkéntes árverésre bocsátott. Apám kis erdélyi falu gyógyszerésze volt és egy közvetítő iroda ajánlotta neki a bácsalmási patikát, melynek összes váltóadósságait is át kellett vállalnia . . . Apám mindhárom gyermekét gyógyszerésznek nevelte. Patikáját így 1937-ben bekövetkezett halála után én vezettem az államosításig. Ekkor Szobonya Béla kollegát nevezték ki vezetőnek és az „Öreg patikát" berendezésével együtt áthelyezték az akkor létesített 12/21-es új tataházai gyógyszertárba ..." így ez a patika Bácsalmáson megszűnt ugyan, de Tataházán működik. Bácsalmáson a második, jelenleg is ott működő, 12/20-as számú patikát 1914-ben Rónai Ede alapította és „Szent István 'ról nevezte el. 1924-ben bekövetkezett halála után fia, Rónai Dezső gyógyszerész örökölte a patikát, aki ekkor érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokból két évi tanulmány után. Patikájában meg akarta valósítani mindazt az újszerűt, amit külföldön látott és tanult. így az államosításkor egy modern, jólfelszerelt patikát adott át, míg ő Nagybaracskára került. bácsbokod. A századforduló előtti BIKITY, vagy még régebbi nevén BÖKÖD, BUKUD, BÜKKÖD, nevű faluval azonos, mellyel régi írásokban már 1340-ben is találkozhatunk. A patikát 1891-ben Forkly Géza alapította és „Szent Erzsébetéről nevezte el. 1950-ben a patikát 12/22 számmal sorolták be a megyei nyilvántartásba és Lárencz Lászlót, régi kitűnő gyógyszerészgeneráció tagját bízták meg vezetésével. A gyógyszertár jelenleg is működik. Lárencz László (id. Lárencz László, volt tompái gyógyszerész fia) 1909. ápr. 6-án született Budapesten. A szegedi egyetemen először 1932-ben vegyészi abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett. 1924. júniusban pedig gyógyszerészi oklevelet. Adatközlő leveléből idézem: ,,... tanulmányaimat nagyrészt és elsősorban az organikus kémiának szentelem. Ez volt érdeklődésem központja. Orendi Herbert barátommal és évfolyamtársammal itt annyira összeforrtunk tanulmányaink és a kutatások során, hogy kettőnket, mint „komplexeket" emlegettek egyetemi körökben. Együtt végeztünk talajvizsgálatokat a Földtani Intézetnek, az Alföld kuta tóinak, sőt növényvédő szereket is állítottunk elő, mint pl. az akkor nagyon keresett Carboüneum-ot. Unokabátyám Dr. Gözsy Béla, gyógyszerész, (ma Canadában a Montreal-i egyetem ny. tanára, dr. Szentgyörgyi Albert professzor tanársegédje, munkatársa és jóbarátja) révén mindketten a Biokémiai Intézetbe kerültünk, ahol én a ferment kísérletekhez, Orendi barátom pedig а С vitamin mesterséges előállításának kísérleteihez kapott beosztást a Nobel-díjas professzor irányítása mellett. De nem lettünk volna „komplexek, ha egymás kísérleteibe bele ne folytunk volna és ne segíthettük volna egymást. Minden kísérletünk mozzanatát megbeszéltük, kiértékeltük. Állítólag nekem volt nagyobb képzelő erőm, barátomnak pedig a kivitelező készsége. így történt, hogy egy alkalommal a Szentgyörgyi professzor által kezdeményezett vegyi folyamat végrehajtása végén egyszercsak sikerült kihoznunk az annyira áhított mesterséges С vitamint, melyet a szokásos módon megvizsgálva azonosítottunk és boldogan állapítottuk meg, hogy ez az a régenvárt készítmény, a mesterséges С vitamin. Dr. Augusztin Béla professzor tanácsára pedig befogtak abba a kísérletsorozatba, amellyel a mák, illetve a mákgubó morfium tartalmának mennyiségi meghatározását végezték. így került megállapításra, hogy a mákszalmának hazánkban van a világon a legnagyobb morfin tartalma, tehát érdemes belőle — világhírű Kabay János gyógyszerész módszerével — morfiumot előállítani nagyüzemileg is. Nagyjából ennyi volt a részem ezekben a kísérletekben ..." írja szerényen Lárencz László levelében. Gyermekei közül László fia lett gyógyszerész. Ifj. Lárencz László 1940-ben született Jánoshalmán. Gyógyszerészi oklevelét 1967-ben Budapesten szerezte és mint gyógyszerész főhadnagy Néphadseregünknél teljesít szolgálatot és gyógyszercsztörténeti kutatásokkal is foglalkozik. Bátya. A település kb. 1370—1520-ig a szekszárdi apátság birtoka volt, majd a kalocsai érsekség uradalma. A mohácsi csatát és a török hódoltságot átvészelte ugyan a népes helység, de az 1780. évi nagy tűzvész alkalmával leégett. Az újraépített községnek 1849-ben megint ez lett a sorsa, de csakhamar ismét települt. A lakosság gyógyszerellátása 1914-ig a szomszédos Kalocsáról történt. Ekkortól van Bátyán patika, mint a fajszi gyógyszertár fiókja, melyet Gyetvai Andor kezelt. 1924-ben azután Sári Alfréd kapott engedélyt önálló gyógyszertár felállítására, melynek 1929-ben Szász Sándor lett a vezetője, aki azt meg is vette. Szászt azonban 1943-ban internálták és Kovács Ernő vette át a gazdátlanul maradt patikát 1945 végéig, amikor visszaadta a sok megpróbáltatás után hazatért Szásznak. 1950ben a „Szent László"-ról elnevezett és ma is működő bátyai patikát 12/23 számmal jelölték meg és Brantner Antal lett a vezetője. Borota a mohácsi vész előtt a Borothi család birtoka volt. 1724ben egy bajai marha kereskedő kibérelte területét legelőnek, mint akkor lakatlan pusztát, mely csak lassan népesedett be. 1931 nyarán kapott ide gyógyszertár nyitására jogot Wandrák József. Mintegy 15 évi működés után miniszteri engedéllyel átköltöztette „Megváltó"-ról elnevezett patikáját a szomszédos Rém községbe. így Borota évekig patika nélkül maradt. A gyógyszertárak állami kezelésbevétele után, 1952-ben a Gyógyszertári Központ létesített itt újból patikát 12/16 számmal és Czajlik Lászlót bízta meg vezetésével. A gyógyszertár berendezését a Kiskunfélegyházán megszüntetett „öreg pa164