Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről
A patikáról többek között ezt írja: „Végre megkaptam a régen várt gyógyszertárt. . . Örömmel kezdem meg új gyógyszertáram rendezését, mely sok akadállyal járt, daczára, hogy jó előre gondoskodtam mindenről s még Zsigánál 4 elkészítettem nagyobb mennyiségben a nem romló gyógyszereket. Az asztalos késett az állványok szállításával s ami még nagyobb bajt okozott, az első segédem megbízhatatlan semmi ember volt, így minden reám és becsületesen igyekvő, készséges gyakornokomra, Csorba Jánosra hárult . . ." Majd néhány fejezettel odébb: ,,. . . én egy hűvös kamrában az érkezett ládákat csomagoltam ki, nagyon átfáztam s a sok hajlongásban derekam úgy megfájdult, hogy napokig mozdulni sem birtam s a gyógytár megnyitásának ideje már ki volt tűzve. El voltam keseredve. . . . mégis a gyógyszertár a kitűzött időben, példás rendben megnyílt. Ekkor mondta Ernő bátyám, hogy ha nem tudná min mentem keresztül, kétségbeejtő lenne kinézésem, annyira kimerültem, tönkre mentem . . . Sokan azt hiszik, hogy nagyon szerencsés voltam, mert patikát kaptam, pedig hát az sem sikerült úgy, ahogy nagy ambitióval, rengeteg fáradsággal mintaszerűen megalkottam ..." A nagy örömmel várt és jól felszerelt gyógyszertárát alig öt év múltán eladta alkalmazottjának, Csorba János gyógyszerésznek. A legnagyobb csapást azonban, mely nemcsak a patikától, hanem még az élettől is elvette kedvet, egyetlen leányának, rajongva szeretett Klárikájának korai elvesztése okozta. Kifelé azonban ebből a keserű tragédiából, belső feszültségből semmit, vagy legalábbis igen keveset árult el Katona József. Bele vetette magát kíméletlenül a gazdasággal való intenzív foglalkozás fájdalomcsillapító munkájába. A gyógyszerészség mellett ugyanis az édesapja által alapított Helvéciái Szőlőszövetkezetnek is igazgatója volt. Itteni munkája során többek között 128 színes gyümölcsképet és leírást gyűjtött egybe két díszes albumba, holott a leghíresebb német munka is csak 102 képet tartalmazott. Jeleskedett a művészetek pártolásával és lelkes támogatásával is. Harcolt a város elhanyagolt külseje ellen, többek között ilyen újságcikkekkel is: ,,A Kecskeméti Műpártoló Egyesület a képzőművészetekért folytatott harca mellett küzd, akciót indít Kecskemét város szépítéséért... és hogy valamiképpen felébresszük, ébren tartsuk a virágok szeretetét, terjesztését városunk díszítésében . . ." Felismerte a folklór jelentőségét, így többek között a Kecskeméti Közlöny címoldalán 3 hasábos újságcikkben írt,,Bugac fejlesztésének szükségességéről és hasznosításáról" címmel 1921-ben. Még oldalakon keresztül lehetne példákat felhozni előadásaiból, cikkeket a korabeli újságokból, amiket ő írt, vagy amiket róla írtak. A ,,Megváltó"-ról elnevezett gyógyszertárat Csorba János 1942-ben öccsére, Csorba Pálra íratta át. Csorba János inkább a gazdaság felé fordult. Termeivényeivei több kiállításon értékes díjakat is nyert. A patikát azután 1950-ben 12/5. számmal besorolták a megyei hálózatba és Bács Bélát nevezték ki vezetőjének. Az épületet 1969-ben a nagy városközpont rendezése során lebontották és az Árpád körút sarkán levő modern új házba költöztették át a patikát, ahol az jelenleg is működik. 4 Katona József testvérbátyja, if j. Katona Zsigmond a családi gyógyszertár vezetője. Kecskemét gyógyszertárainak száma a lakosság demográfiai növekedésével együtt emelkedett. A város vezetősége 1907-ben újabb, immár a hatodik patika felállításának jogáért folyamodott a belügyminiszterhez. A beadott jelentésben öt pályázót ajánlott betűrendben. A többi pályázót, szám szerint 12-t a bizottság nem ajánlotta, részint azért mert előtte ismeretlenek, részint pedig mert már saját gyógyszertáruk van máshol. Ketten pedig visszaléptek. A szavazáskor húsz szavazólap érkezett be, ebből 18 Zimay Pál budapesti, 2 pedig Karczag Lőrinc kecskeméti lakosra esett. Zimay Pál „Kígyó" elnevezéssel a Nagykőrösi utca 12. számú házában a Budai utca sarkán nyitotta meg gyógyszertárát. Gyógyszerészi tevékenysége mellett több társadalmi és gazdasági egyesületnek, valamint közel tíz évig a város törvényhatósági bizottságának is tagja volt. Patikáját 1942 januárjában át158 A kecskeméti gyógyszerészek emberségesebb munkaidőért folytatott harca egyik eredményének hirdetménye. Poster on one item of the outcome of the Kecskemét pharmacists' fight for more humane working hours. Извещение о результатах борьбы кечкеметских аптекарей за более человечный рабочий день.
