Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

sárga- meg vörösréz díszítésű acetilenkarbid lámpák hunyorogtak. Farkas Ignác több mint fél évszázadig volt Kecskemét kiemelkedő személyisége. 1944-ben váratlanul meghalt. Utána a családtól Skultéty József, eddigi bérlő vette meg a patikát, amit azután az állami kezelésbe vételkor 12/4 számmal állandó ügyeletes szolgálatra jelöltek ki. Jelenleg korszerűsítve is így működik, mint Kecskemét és a megye legnagyobb forgalmú gyógyszertára. A harmadik kecskeméti gyógyszertár 1847-ben kezdte el működését Batlay Jánosnak a helytartótanácstól kapott jogosítványa alapján. A régi városházával szemben lévő, azidőben Gyenes négyszögnek is nevezett épületben állította fel „Szentlélek"-ről elnevezett gyógyszertárát. Az épület, mely a katolikus egyház tulajdona volt és több üzlet is bérelt ott helyiséget, a mai Kossuth szobor helyén állott. Batlay a patikáját 1855-ben eladta Handtel Károly gyógyszerésznek, aki nem csak városunknak, hanem az egész magyar gyógyszerészeinek is jeles tagja volt. Kisszebenben született 1815-ben. Diplomáját 1839-ben Pesten szerezte, 1888-ban halt meg Kecskeméten. Már az itt leírtakból is kitűnhetett, hogy éles különbség volt személyjogú és gyökös, vagy reáljogú gyógyszertárak között, mivel a személyes jogúakat nem lehetett sem eladni, sem örökölni vagy bármi más módon átruházni. így a személyjogú gyógyszertár tulajdonosának halála után az özvegye és a család teljesen jövedelem, illetve anyagi bázis nélkül maradt. A gyógyszerészi kar ezt igen sérelmesnek tartotta. Ezért 1864-ben a gyógyszerészek mozgalmat indítottak, hogy a magyar királyságbeli gyógyszertárak ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint a Lajtán túliak. A rendkívüli fontosságú ügy természetesen megmozgatta a gyógyszerész társadalmat és tömegesen küldték meghatalmazásaikat Schédy Sándornak a Gyógyszerészi Hetilap Szerkesztőségébe. Ezek alapján elkészítettek egy alapos indoklásokkal alátámasztott kérvényt, melyet Kocianovich József gyöngyösi és Handtel Károly kecskeméti gyógyszerészek személyesen vittek Becsbe és adtak át az Udvarnál. Fáradozásukat siker koronázta, mert 1865 márciusában Kecskemét II. gyógyszertárának berendezése áthelyezése után The forniture the II. pharmacy of Kecskemt after the removal (1900-as) évek eleje. (XX. cent.) Сооружение второй аптеки Кечкемета после смещении в начале ХХ-ого века 153