Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)

Lóránd N.: Adatok Bács-Kiskun megye gyógyszertári hálózatának kialakulásáról és neves gyógyszerészeiről

XIX. s^á^ad 1801—1810 1 4 1811—1820 2 6 1821—1830 1 7 1831—1840 4 11 1841—1850 4 15 1851—1860 2 17 1861—1870 2 19 1871—1880 3 22 1881—1890 10 32 1891—1900 13 45 XX. s%á%ad Kunszentmiklóson Kkhalas és Kkfházán Kecskeméten II. A szabadságharc utáni elnyomás visszavetette a fejlődést. A reformkor törekvéseinek megvalósulása éreztette hatását. 1901-1910 8 53 1911-1920 11 64 1921-1930 20 84 1931-1940 6 90 1941-1950 6 96 1951-1960 7 103 1961-1970 1 104 A II. világháborút előkészítő politikai helyzet visszaveti, a megindult fejlődést. A felszabadulás után a szocialista egészségügy a nyilvános gyógyszertárak szaporítása helyett a távoli kis települések, tanyaközpontok jobb gyógyszerellátása érdekében a kézigyógyszertárak számát növelte. A kimutatott 104 gyógyszertárból államosítás után összevontak, illetve megszüntettek 22 gyógyszertárat, így jelenleg 80 nyilvános gyógyszertár működik a megyében. A számszakilag mutatkozó 2 patika különbözetének oka, hogy az alapítási időszaknál Foktő és Borota alapítási, majd megszűntük után újra létesítési időpontjuk is fel van tüntetve. Orvosi tanácsadó könyv Medical consulting book. Совещательная врачебная книга. II. Kecskemét gyógyszertárairól Kecskemét vidéke már a népvándorlás korában is lakott volt. Hornyik János, aki városunk történetét is megírta, állapította meg :,,... a magyar nemzet beköltözése óta korunkig eltelt közel ezer év alatt Kecskemét általában tízszer építkezett. . ." De érdekes adatokat találunk Ballá János egykori kecskeméti levéltáros feljegyzéseiben is. A gyógyszertárakról a következőket olvashatjuk: „Kecskemét város újabbkori történetének egyik nevezetes részét képezik a gyógyszertárak keletkezése, felállítása és tulajdonosaik megnevezése ..." Ballá adatai szerint Kecskeméten az első gyógyszertár tulajdonosa Vághy György orvos volt, aki Falt Antal gyógyszerészt bízta meg gyógyszertára kezelésével és ezért fizetéssel látta el. Vághy előzőleg Pesten lakott és Kecskemétre költözését magasrangú urak is támogatták. Szeleczky báró pl. így írt a város bíráinak: ,,. . . Doctor Vághy Uram valami kis apothecát ktek(kendtek) Városában akarván fel állítani és olykor maga is ottan lenni, többéről pedig ahhoz értelmes emberit ottan tartani, kért engem, mellette interponáljam magamat midőn ezt végbe viszi, ne terhelnétek eő kelmét valamely adóval vagy porciózással. . . Pest. 20. jún. 1744. báró Szeleczky Márton." Vághy doktor pedig egyik levelében ezt írta: ,,. . . és mind ekkorig oly jól folynak dolgaim, hogy a nmgu (nagyméltóságú) gróf exellentiája Koháry András kegyelmes úr jóvá hagyta házacska hely eránt lévő instantiámat. Patika egy városban bizony közönséges jó, mert hasznára van a tartománynak is. . . " A hivatalos nyilvántartások alapján úgy tudjuk, hogy Kecskemét és a mai vármegye első gyógyszertárát 1740-ben alapították. A patika későbbi cégjelzéses gyógyszeres üvegeibe is ez az évszám van bemaratva. Ám az itt idézett levelek hiteles149