Horváth Attila – Bánkuti Imre – H. Tóth Elvira szerk.: Cumania 3. Historia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975)
Kőhegyi M.–Nagy Á.: Pénz- és gazdaságtörténeti adatok Mária Terézia korából
ket és a kiscímletüeket használták. A szegényember — a többség — aranypénzt talán egész életében nem is látott. Pedig a currensek gyakran felszólítanak mindenkit, hogy szökevény katonákat és hajdúkat fogjanak el. A jutalom fejenként egy arany. Igaz, az elfogó nem készpénzben kapta meg, hanem annyival kevesebb adót kellett kifizetnie. 54 A katonatartással kapcsolatban kerül elő még egyszer az arany, amikor a vármegye figyelmezteti a bírákat, hogy a katonák a részükre beszedett készpénzt nem követelhetik „nagy monetákban", így aranyban sem. 55 Ezenkívül természetesen előfordulnak különböző, főleg külföldi aranypénzek a rendeletekben (Adattár: 1., 2.,3.,7.,17.,41.,42.,47.,48.,51.),valaminteléggyakran hívják fel a figyelmet a currensek hamis aranyakra is (Adattár: 19., 20., 23., 24., 25., 26., 30., 45., 46., 49.). A tallér pénznévvel és részeivel fi/2 tallér = 1 forint, 1/4 tallér — 30 krajcár] szintén csak a rendeletekben találkozunk rendszeresen (Adattár: 1., 2„ 33., 34., 38., 43., 53., 55., 56., 57.). A forgalomban egyébként elég ritkán számolnak tallérral is. 1743 november 25-én a „Tekintetes Nemes Vármegye" közli a „szolgák és szolgálók" bérét forintban, krajcárban és természetbeni járandóságban. A záradékban megemlítik, hogy a munkát az új esztendő utáni napon kell megkezdeni, s ha a szolgáló nem ezt teszi, akkor kalodázzák be, vagy fizettessenek vele egy tallért. 56 1747 decemberében mindenkit tiltanak attól, hogy pásztoroktól a pusztákon marhát vegyen, mert ott is teljes árán lehet csak megszerezni, legyen az akár 30 vagy 40 talléros. 57 Telenként felszólították a lakosokat, hogy üldözzék a farkasokat, sőt minden helység köteles beszolgáltatni bizonyos számú farkasbőrt. A beszolgáltatottakért egy forintot engednek el az adóból 1743-ban, 58 1758-ban már egy tallért. 59 A hiányzó bőrökért minden esetben 3—3 forint készpénz fizetése a büntetés. Csökkenő értékrendben a következő érték a forint, 54 Bács-Kiskun megyei Levéltár, Kecskemét város körözvényei (továbbiakban: B-KmL.) 1737—54. 181. 1., 304. 1., 331. 1., 471. 1. 55 B-KmL. 1737—54. 562. 1. 56 B-KmL. 1737—54. 201-204.1. 57 B—Kml. 1737—54. 346 ol. 58 B—KmL. 1737—54. 169. 1. 59 B—KmL. 1755—60. 108.1. amelyet általánosan és gyakran használtak, nemcsak a rendeletekben. A szökevény katonák elfogásáért Ígért jól hangzó egy arany helyett — mutatva ezzel az eset gyakoriságát és a katonákra való nagy szükséget — az 1750-es évektől már 24 és 25 forint a jutalom. 60 Az 1749. december 17-i körözvénytől kezdve mindig kiemelik, hogy a jutalmat minden utánajárás nélkül, rögtön meg kell kapnia az elfogónak. Az 1758. január 16-án érkezett currens különbséget tesz a szökött gyalogos és lovas katonákért fizetendő összegben: 18 és 24 forint. 1756-tól sűrűbben foglalkoznak a katonák ellátásával, sorozásával. A hétéves háború kezdetének évében a bíróknak tudtul adják, de nem ajánlják kihirdetni, hogy a királynő minden regrutára 10 forintot szán, ebből azonban esetleg 2 forintot kaphat meg személyi költségeire. 61 Megparancsolják azt is 1757. április 15-én, hogy a helységek a megállapított számú katonát mielőbb küldjék Pestre, különben 40 forint büntetést fizetnek. 62 1759 végén „az Haza Lakossainak annyivalis nagjobb eösztönzése és Katonák szerzésében leendő serénségének nagjobb terjesztésére" 15 rhénes forint jár együtt „Handgeld"-ként a bevonulónak és az őt beszervezőnek. 63 Együtt is találkozunk a különböző számítási pénzekkel. Az 1742. évre részletesen leírják a mészárszékben dolgozók bérét. Az első mészáros fizetése 55 magyar forint, a második mészárosé 40 rajnai forint volt, tehát egyszerre is használtak kétféle pénzösszeszámlálást, értékük szerint. 64 A gulyás 25, a lovász 15 rajnai forintot kapott a különböző természetbeni (bőr, ruha, gabona stb.) juttatáson kívül. Más esetekben — 1743. november 25: „Méltóságos urak Liberias kocsissainak liberiajokon kivül 15 forint 65 ; 1750. febr. 1.: az első béres fizetése 14, a kisbéresé 12, a harmadiké 9 forint 66 ; 1750 decemberében a harmadik béres járandósága 10 forint, ugyanekkor a kocsis bére, aki négy lóval bánik és a csikók60 B—KmL. 1737—54. 442.1.; 1755—60. 91.1.; 98.1., 102. 1., 111. 1., 122. 1., 124. 1., 139. 1. 61 B—KmL. 1755—60. 72. L, 112. 1. 62 B—KmL. 1755—60. 93—94. 1. 63 B—KmL. 1755—60. 165. 1. 64 B-KmL. 1737—54. 140. 1. 65 B—KmL. 1737—54. 201—204. 1. 66 B—KmL. 1737—54. 449.1. 113
