Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Mezősi K.: Kiskunfélegyháza településtörténete a XVIII. századi társadalma

8. Mária Terézia 1774-ben keltezett adománylevele, amellyel 8. Verleihungsurkunde der Kaiserin Maria Theresia aus dem mezővárossá emelte Kiskunfélegyházát. Kiskun Múzeum, Jahr 1774, durch welche Kiskunfélegyháza zur Provinzstadt Kiskunfélegyháza erhoben wird. Kiskun-Museum, Kiskunfélegyháza 8. Жалованная грамота Марии Терезии от 1774 года, поднявшая Кишкунфследьзаху в ранг сельского города, Музей Кишкуныеледьхазы. lakosságának nevét összehasonlítva, a vereték és keresztnév pontos egyezését 34 név esetében állapíthatjuk meg. Csak a vezetéknév — a leggyakoribb Kis, Nagy, Tóth, Szabó és Molnár neveket is beszámítva — a két névsorban 98 névnél azonos. Ugyanazzal a vezetéknévvel mindkét összeírásban több családot is találunk. Ezek lehettek egymás rokonai, testvérei. A keresztnév sok esetben bizonyára azért nem egyezik, mert a családoknak csak egyes tagjai keltek útra, míg a többiek, főképp az idősebbek, szülők Fényszaruban maradtak. A fentiekből kitűnik, hogy nem 219 család, hanem csak mintegy 90 család települt Félegyházára Jászfényszaru községből. A többiek részint a Jászság más községeiből, részint pedig Elles községből jöttek. A 18. század közepén az egész Jászság népe nagy mozgásban volt. Erre jellemző, hogy Jászfényszaru községben pl. 1743-ban csupán 106 olyan családot találunk a földbérlő lakosok közt, akiket az 1740/41. évben is összeírtak, az akkori 237 család között. Három év alatt tehát 131 család vándorolt ki. Ebből mintegy 90 család jött Felegyházára, a többiek más pusztákra vagy helységekbe költözhettek. Az elvándoroltak helyébe is viszont már ugyanezekben az években 41 új család érkezett. Esetleg a már itt élt zsellérekből lettek földbérlőkké. A Félegyházát telepítő lakosok másik nagyobb tömege ugyancsak 1743-ban Elles községből jött. A hagyomány is megőrizte azt az adatot, hogy a megtelepülök Ellésből még fatemplomukat is magukkal hozták. Ennek helyén és emlékére a félegyházi lakosok 1799-ben szobrot is helyeztek el városuk főterén, 351