Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Nagy Varga V.: Bács-Kiskun megye kéziratos néprajzi anyagának bibliográfiája
BEVEZEZETÉS ÉS ÚTMUTATÓ A BIBLIOGRÁFIA HASZNÁLATÁHOZ A bibliográfia a Magyar Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára Kéziratgyűjteményében a mai Bács-Kiskun megye községeire vonatkozó anyagot tartalmazza. Ennek megfelelően számos, korábban Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozó község is szerepel a bibliográfiában, viszont a határon túli régi, BácsBodrog megyei községeket nem tartalmazza. A bibliográfia két részből áll. Az adatokat 1-től kezdődően sorszámmal láttam el. A számozás folyamatos mind a két részen keresztül. Az első rész az egész megyére nagyobb tájegységekre vonatkozó adatokat tartalmazza. Ide soroltam még azokat a kéziratokat is amelyek Bács-Kiskun megye több községere tartalmaznak adatokat valamint azokat amelyek Bács-Kiskun megyén kívül más megyékből is közölnek anyagot. Ebben a részben a Bács-Kiskun megyében található helységek neveit aláhúzással emeltem ki. A nem idetartozó községeket zárójelben + " jel után tüntettem fel. Pl.: Kiskunhalas (+ Tiszafüred Heves, Perkupa, Ároktő). A második részben ABC sorrendben soroltam be a községeket, minden község után feltüntetve a rá vonatkozó adatokat. A felsorolás után „Ide tartoznak még" cím alatt csak a sorszámmal utaltam az első — általános — részben már felvett adatra. Mivel az adatok nem tárgyuk szerint vannak csoportosítva, a téma szerinti kutatást a tárgyszómutató, ill. vázlatos szakmutató segíti. Végül pedig szerzői mutató könnyíti meg a bibliográfiában való tájékozódást. A kutató kétféle jelzetet találhat a bibliográfiában. Az „EA" és egy sorszám az Ethnológiai Adattár Kéziratgyűjteménye szakleltárába már besorolt adatokat jelzi és a kéziratot a feltüntetett számon kell kérni. A „P" és egy sorszám/évszám az Országos Néprajzi- és nyelvjárási Gyűjtőpályázatokra (1952—72) beérkezett értékes, és az Ethnológiai Adattár Kéz iratgyűjteményében elhelyezett, nyilvántartott, de még nem szakleltározott, megőrzésre érdemes pályamunkákat fedi. Ezeket a pályamunkákat minden társadalmi rétegből és szinte minden korosztályból (úttörőtől a nyugdíjasig) verbuválódó önkéntes társadalmi gyűjtők készítettek. A kutatók nagyon hasznos anyagot találhatnak a pályamunkákban. A Néprajzi Múzeumban őrzött anyag használatához közöljük, hogy a Múzeum a kéziratokat nem kölcsönzi, azokról másolatokat (repró, mikrofilm) nem készít. A helyben használat hétfő-péntek 13—17 óra között engedélyezett. Egyben közöljük a pontos címet: Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára 1087. Budapest, VIII. Könyves Kálmán körút 40. Telefon : 331-142, 140-058. Végezetül köszönetet mondok K. Kovács Péternek az Ethno lógiai Adattár vezetőjének munkám elvégzésében nyújtott segítségéért. A bibliográfiában használt rövidítések jegyzéke, ill. feloldása: A bibliográfia II. részében a kiemelt helységnevek után zárójelben megadom az illető helység korábbi névváltozatait, abban az esetben, ha a kéziratokban a korábbi névváltozat is szerepel. o. = oldal (mert kéziratról lévén szó, általában a lapnak csak egyik oldalára van írva) R. — rajz F. = fénykép T. = térkép K. = kotta Fm. = fénymásolat sz. n. = szerző nélkül, ill. szerzője ismeretlen é. n. = év nélkül, azaz a gyűjtés éve ismeretlen 491
