Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Henkey Gy.: Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához

bizonyos kíméletet is élvezett. A törökök a szerzetesek zárdájából erősséget — „palánkot" — is létesítettek. A védettebb helyre valószínűleg menekülők is érkezhettek dél felől, a pusztításnak jobban kitett falvakból, mert 1553 és 1588 között Berényben két külön közigazgatási terület volt. 1567-ben a nagyobb, katolikus Jászvárosban 182 telkes jobbágy és 122 házas zsellér, a kisebb, protestáns Magyarvárosban 83 telkes jobbágy és 68 házas zsellér lakott.

11 Az 1550. évi török adóösszeírás bár nem önálló adóegységként Magyarvárost Berény egyik kerületéként említi és felsorolja lakosait is.

12 1593-ban a császári csapatok támadása miatt visszavonuló törökök felgyújtották a palánkot, a város is elpusztult és csaknem lakatlanná vált. A visszatért törökök 1594-ben újra felépítették a palánkot és a régi lakosokat vissza „édesgették". 1623-ra ismét teljesen benépesült a város.

13 Л XVII. század második felében magyar és török részről is kormányozták Berény gazdasági életét, a kedvező adottságok folytán ebben az időben nőtt meg igen nagy mértékben Berény város területe. A törökök kivonulása és az ellenreformáció zavarai erősen sújtották a várost. Az ellenreformációval kapcsolatos túlkapások és kilengések folytán 1687-ben a bcrényi reformátusok temploma is megsemmisült.

14 1692-ben I. Lipót vásárjogot adományozott Berénynek és ezzel elindította a városi fejlődés útját. 1699-ben Berényben 388 családot írtak össze. Bár 1703-ban Berény is elvesztette szabadságát, s zálogul a lovagrend kezébe került, de a város gazdasági élete a szolgaság korában is tovább fejlődött. Az 1720. évi országos összeírás szerint már 644 családot írtak össze Berényben.

13 Az 1745. évi redempciós földváltás során az 1134 berényi család közül összesen 770 váltott földet, tehát a város társadalmának 70%-a vált redemptussá. Ekkor váltották meg Lajos és Mizse pusztákat, valamint Bene puszta fele részét.

16 1825 körül még csak 4 háza és 50 lakosa volt Mizsének, a lakosság zöme házat nem építő, csak a legeltetés idejére ott tartózkodó pásztor lehetett. 1835-ben a mizsei részen 85, a lajosi részen 160 személy lakott.

17 A szabadságharc után mind többen költöztek ki a lajosi és mizsei pusztákra, ami előzőleg hosszú ideig tilos volt.

18 A két puszta ezután gyorsan benépesült, 1850-ben már 1573 volt a lakosok száma. A két puszta a legnagyobb kiterjedésű legelője volt a berényieknek. A rendszeres betelepítést 1856-ban határozta el a város, az 1869. évi népszámlálás során Jászberény kiskunsági pusztáin már 3281 személyt írtak össze. Lajosmizse 1878 óta önálló község, bár a lakosok zöme eleinte túlnyomóan a tanyákon lakott, a faluban 1880-ban még csak 60—70 ház volt (lásd a 17. sz. jegyzetet). Lajosmizsén az egyházi anyakönyvek vezetése 1854-ben kezdődött. A születési anyakönyvben 1854 és 1858 között szülőkként az alábbi családnevek szerepelnek (dőlt betűkkel a jász helységek redemptusainak névsorában szereplő családneveket közlöm, ha a név többször is előfordult, az esetszámot is megadom:) Almásy 5, Aszódi, Bába,2 Bagó, Bakos, Ballá 3, Bán, Bárányi, Barna, Barta 2, Batsik, Bednari, Beké, Belányi, Beleznay, Bende, Béres, Bimbó, Bitter, Blaskovits, Bognár 2, Bohutzky, Borbély 4, Bosnyák 2, Boros, Bors, Borsodi, Bóta, Bozsik, Buga, Bujdosó 2, Bus, Cigány 2, Csák, Csató, С se, Cseri, Csernns, Csik, Csillár, Csillik, Csordás, Danis 3, Dancsa, Datkó, Dezmó, Dobos, Dohányos, Dolák, Drevenka, 2 Dudás, Dugodh 3, Endrődy 2, Fábián 2, Faragó, Farkas, Fejes, Fekete, Forgó, Fóri, Fó^er 2, Földházi, Fülöp, Fütyöli, Gajdácsi, Gáli 2, Galgóczi, Gáspár, Gazdag, Gegő, Góbor, Gomolyi, Gongoly, Gulyás, Gurdits, Gyetvai, Gyurmák, Hajagos, Hajzer 2, HáJos, Halász, Halgát 2, Hamar, Hegedűs 2, Hideg, Ilolbusz, Iloléczy, Holló, Homoki, Hordós, Horváth 3, Hudra, Jager 3, Jarnóczy, Járomi 2, Jás% 2, Jobbágy, Jonga, Juhás^ 3, Jurótzky, Kalmár Ъ, Kalocsai 2, Kálozy Kanyó, Karczel, Kardos, Kasuba, Kátai, Kelé, Kenderes, Kéri 4, Király, Kiss 11, Kis/erem, Kisjó, Kisjuhás^ 2, Kocsis 5, Koháry, Kókai, Kollár 3, Kovács 4, Kozár, Kozma, Körmendi 2, Kövecses, Kövér, Krasnyánszky, Kucsera 2, Lábody 2, Laczi, Fajos, Lakatos 2, Langzi, Fantos 2, Fásuló, Fá^ár, Lesi, Hó'rinac, Fudányi, Hukáts, Magyar, Major, Majoros, Martsik, Matejcsik, Mátyás, Matykó, Ménkű 3, Mészáros 4, Mihály, Miklós, Miskó, Misovics, Mitsei 2, Molnár, Monulek, Móra, Muhoray, Nagy 7, Németh 3, Olajos, Oláh, Ors^ágh 2, Ötvös 2, Pál, Palóc^, Pantza, Paták, Pázsik, Pékkel, Pentz 2, Pesti, Peti, Petrányi, Pető 4, Petri, Petrikó, Pintér 2, Pozámi, Puttón, 11 FODOR F.: I. m. 432. 12 FEKETE L.: A hatvani szandzsák 1550. évi adóösszeírása. Jászberény (1968) 75. 13 FODOR F. : I. m. 432—434. 14 FODOR F. : I. m. 436—437. 15 FODOR F. : I. m. 439—440. 16 FODOR F. : I. m. 442—443. 17 FODOR F.: I. m. 231—232. 18 FODOR F.: I. m. 457. m