Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

Különösen gyűjti a múzeum a város fejlődésére, történetére vonatkozó képeket, tárgyakat, adatokat. A gyűjtési munka a kecskeméti közönség támogatásával mehet csak végbe igazán. A t. Közönség egyrészt a földmunkálatok alkalmával talált régi tárgyakat, edényeket szolgáltathatja be a múzeumba, s így gyarapíthatja annak gyűjteményét, másrészt az ily lelőhelyekről értesítheti a múzeumot, hogy azok kellő hozzáértéssel legyenek feltárhatók. A Néprajzi gyűjteményünkben támogathat a t. Közönség úgy, hogy a divatját múlta, padlásra, kamrába került, a mezőgazdaságra, pásztoréletre, szőlőművelésre, kisiparra, háztartásra vonatkozó tárgyakat adja be a múzeumba. A városi tanács a közönség áldozatkészségét azzal viszonozza, hogy azok részére, akik a városi múzeumnak valamely érdemesebb tárgyat ajándékoznak, a múzeum látogatására állandó jegyet ad."

167 Ezekre a megismételt felhívásokra nagyon is szükség volt, hiszen nem volt a maihoz hasonló múzeumi törvény, mely a földből előkerült régészeti leleteket a nemzet egyetemes kincsének tekinti s ezért védelmüket, beszolgáltatásukat törvényes úton is biztosítja. Ezért eshetett meg még Szabó Kálmánnal is, hogy a Kecskeméten, dr. Rosenberg Miklós fogorvosaknál földforgatás közben előkerült 1697-es Leopoldus ezüstpénzeket Tóth Dezső tanító vette meg a napszámosoktól s így nem kerültek méltó helyükre, a múzeumba.

168 Ám a szívós felvilágosító munkának meglett a haszna. Az 1933-ban Kecskeméten előkerült 1780-— 1815 között vert pénzeket már a múzeumnak ajándékozták a találók.

169 Ebben az évben került, Bende László kovácsmester adományaképpen, a múzeumba a kecskeméti kovácsok régi céhládája, pecsétnyomója. A ládában őrizték a nagyváradi kovács-céh 1481-ben kelt kiváltságlevelének másolatát, melyet a kecskeméti kovácsok mintának kértek el céhbe állásuk kezdetekor 1653-ban. Ezt Koháry István látta el záradékkal s hitelesítette azt. Ugyancsak a múzeumba került a kovácsok Ferenc császártól kapott szabadalomlevelének eredeti példánya.

170 Bízvást szögezhette le a Kecskeméti Újság, hogy a kiállítások iránt élénk az érdeklődés és ennek kapcsán számos leletbejelentés érkezik. ,,Л közönség körében mindjobban elterjed a múzeum és ásatásai fontosságának tudata."

171 Ásatásai, tudományos cikkei, könyvei országosan ismertté tették Szabó Kálmán nevét. Л Néprajzi Társulat 1935-ben tíztagú vidéki választmányának sorába választja meg,

172 s hogy a vidéki múzeumok ügyeivel való törődés terhes feladatait, problémáit köztetszésre oldotta meg, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1928—40 között,

173 majd 1940—41 között ismételten a vidéki választmány tagjai sorában találjuk,

171 sőt 1941-ben a Társaság alelnöke lett.

175 Л Társaság félévszázados fennállása óta nem volt példa arra, hogy alelnöke vidéki múzeumigazgató lett volna.

17,i 1939-ben a Katona József Társaság elnökévé választják, melyet 1942-ben újabb 3 évre hosszabbítanak meg a Társulat tagjainak egyhangú véleménye és szavazata alapján.

177 1942-ben főtanácsosi címmel tüntették ki. /V kitüntetés híre a legőszintébb örömet keltette városszerte —- írja a Kecskeméti Közlöny, majd így folytatja: ,,A halászatot, a pásztoréletet búvárkodta és szerezte meg a múzeum részére az elérhető anyagot, majd a kisipar kötötte le évekig, a híres kecskeméti kétkezi munka, a céhek idejének emlékeit gyűjtötte össze. Leggazdagabb credménveit a középkori magyar falvak feltárásával érte el."

17H Kecskemét közgyűlése külön megünnepelte a nem mindennapi eseményt. A főispán bejelentette, hogy a kultuszminiszter dr. Szabó Kálmán városi múzeumigazgatót a múzeumfejlesztés és tudományos téren több mint 3 évtizeden át végzett nagyértékű munkásságáért kormányfőtanácsossá nevezte ki. A főispán szakirodalmi, Váry István ásatási munkásságát méltatta, Laczi Pál pedig a városi tisztviselők nevében köszöntötte. Szabó Kálmán válaszában -- töb167 BKML Könyvtári iratok 1898—1926. Sz. n. 168 Régi ezüstpénzeket vetett fel a földforgató napszámosok ásója. Kecskeméti Közlöny, 1932. december 18. "

И| Hírek. Kecskeméti Közlöny, 1833. március 12. 17(1 A múzeumnak adományozták a kovácsok régi céhládját, pecsétnyomé>ját, szabadalomlevelét. Kecskeméti Közlöny, 1933. július 18. 17) Bugacháza nyomában . . . Kecskeméti Közlöny, 1934, augusztus 10. 172 Ethn. 1935. 157. 173 Ethn. 1938. 448. 174 Ethn. 1940. 497. 175 Ethn. 1941. 163. Ügyvezető alelnök-társa Cs. Sebestyén Károly, elnök Zichy István. 176 A Néprajzi Társaság közgyűlése Szabó Kálmán kecskeméti múzeumigazgatót választotta a Társaság alelnökévé. Kecskeméti Közlöny, 1941. március 28. 177 SZABÓ Kálmánt újabb 3 évre elnökké választotta a Katona József Társaság. Kecskeméti Közlöny, 1942. április 22. 178 SZABÓ Kálmán múzeumigazgató — kormányfőtanácsos. Kecskeméti Közlöny, 1942. október 15. 450