Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

Kőhegyi M.: Szabó Kálmán emlékezete (1886–1963)

bakancs és ruha hiány, tej és tüzelő elégtelensége, új laktanya és óvóhelyek építése, hadiárvák és hadigondozottak, szappan és talpbőr hiány stb.) foglalkoznak oldalakon át s kulturális ügyekről alig ejtenek szót. A múzeumban is bizonyára a belső munkák (rendezés, kartonozás, leltározás, nyilvántartás, fényképezés, leltár) kerültek előtérbe. 1941-ben a múzeum előcsarnokában leleplezték Kada Elek szobrát. Az emlékbeszédet Szabó Kálmán mondja s mintegy végig kalauzolja egykori gazdáját a gyűjteményen, mintha személyesen hozzá beszélne. A végén csak összeráncolná homlokát Kada Elek —ha sok szépet látott is—, és megkérdezné: „Miért csak ekkora és ilyen épületet emeltek? Hiszen harminc évvel ezelőtt én Baracs-puszta vételárából százötvenezer pengőt szavaztattam meg a közgyűléssel, az államtól pedig kétszázezer pengőt harcoltam ki a múzeum és könyvtár épületére. Hova tették ezt az összeget?"

180 S a Kada szájába adott saját vélemény után Szabó Kálmán próbálja ugyan háborúval, szegénységgel megnyugtatni Kadát, de fáradt, szomorú szavaiból a beletörődés akaratlanul is kihallik. A háború nyomorgatta, szegényedő, egyre több gonddal küzködő város nem tudja kellően támogatni intézményeit, melyek csak vegetálnak, tengődnek, de nem fejlődnek ezekben az években. Amikor a múzeumnál rendszeresített szaktiszti állást műszaki altisztivé akarják átszervezni — nyilván anyagi okokból —- a közgyűlés leveszi a napirendről, mert a létszám teljes egészében átszervezés alatt van a városnál s ezzel együtt a múzeum dolga is megoldódik.

181 A gyökeres átalakulás azonban csak 1944 után következett. A háború viharának elmúltával a magyar múzeumok felmérik veszteségeiket. A kecskeméti Városi Múzeumról ezt közli a hivatalos jelentés: „A mintaszerűen gondozott s főleg az ősrégészeti, a népvándorlás- és honfoglaláskori, művelődéstörténeti és néprajzi gyűjtemény anyaga, részben légitámadás következtében, részben a beszállásolt katonai alakulatok pusztításai következtében szinte teljesen megsemmisült. A múzeum elpusztult gazdag avar és honfoglaláskori, magyar középkori, halászati és pásztor emléktárgyai pótolhatatlanok. A károsodás 95%-os"

182 1946 őszén megkezdődött a múzeum rendbehozatala. A rendelkezésre álló 4500 forint azonban csak a munka megkezdésére elég, de a kultuszminisz térium megígérte a szükséges fedezet folyósítását. A megrendezendő kiállítást a Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum anyagából kívánják össze állítani.

183 A helyreállítás gyorsan haladhatott, az épület maga nem szenvedett sérülést bár belső berendezése megsemmisült, s így már 1947-ben megrendezhették az első képkiállítást. A tárlatnak 2000 látogatója volt.

184 A telet rendezéssel és az új kiállítás tárgyainak előkészítésével töltötte el a múzeumi személyzet. A nemsokára megnyíló kiállításról ezeket írja a megyei újság: „A kecskeméti múzeum kiállítási anyaga és berendezése a háború dúlásai következtében jóformán teljesen elpusztult. Annak idején a légitámadások elleni védelem céljából a múzeum anyagát a Kohárimajorba vitték, ott gyújtóbombatalálatot kapott az a tanya-épület, ahol a felbecsülhetetlen értékű muzeális anyagot beraktározták. Három hónapig égett és nem akadt ember, aki a tüzet megfékezhette volna." Azután elmondja az újságíró, hogy Bálint Alajos igazgató Gaál Károly egyetemi tenársegéddel és Czakó József múzeumi őrrel most készítik az új kiállítást. Kiállítási szekrényeket úgy szereznek, hogy hangversenyeket rendeznek majd s ebből fedezik a kiállítási szekrények díját.

185 A Katona József Társaság 1946 őszén újra megkezdte működését. Szabó Kálmán — miután a mandátumuk lejárt —-, bejelentette a vezetőség lemondását.

186 Helyette Bálint Alajost választják meg az új tagok sorába. A kibontakozó kultúrforradalomban a múzeumot is igyekeznek bevonni. Bálint Alajos mondja például a színházban a Bánk Bán előadása előtti megnyitót.

187 Szabó Kálmán ezekben az években is dolgozott régebbi tudományos témáin. Bálint Alajos értesíti Szabó Kálmánt, hogy Vargha Lászlótól levelet kapott, melyben közli, hogy két tanulmányát megkapta. Ezeket nyilvánvalóan az Ethnographiába szánta. 180 „A földszerető polgármester". Kecskeméti Közlöny, 1941 június 16. 181 BKML Kgy. jkv. 9/1943. 182 VARGHA László : Vidéki múzeumaink háborús veszteségei Ethn. 1945. 76—80. 183 Megkezdték a Városi Múzeum helyreállítását. Kecskemét (napilap) 1946. október 29. 184 Kétezer látogatója volt a képkiállításnak. Kecskeméti Hírek, 1947. febr. 9. 185 m £.,• Lelkes munkával, a semmiből építjük újjá az európa. hírű kecskeméti múzeumot. Kecskeméti Hírek, 1947. április 29. — Májusban már a kecskeméti művészek állítanak ki a múzeumban. Kecskeméti Hírek, 1947. május 4. 186 Újra megkezdi működését a Katona József Társaság. Kecskemét, 1946. november 8. 187 Katona-emlékünnep. Kecskemét, 1946. november 15. 453