Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)
Henkey Gy.: Adatok a lajosmizsei jászok antropológiájához
Ragyás, Rapcsák 2, Révész 3, Ribb, Ripp, Rubos 2, Rusznyák, Safari, Sana (Zana), Sandik, Sándor, Sápi, Sárközi, Simon, Sinka 3, Sipos 2, Sisa, Skultéti, Soós, Sorbán, Staskó, Stefkó, Stumer, Surman, Svajer, S^abó 6, Szakái, Szakmáry, Szalay 3, Száróczky, Szécsényi, Szelecky, Szentkirályi, Szili, Szívás 2, Szívós, Spórád 3, S^öke, Sztaskó, S%&s 2, Tagán, Tagányi, Tamási, Tarnay, Tarnóczy, Tasi, Táska, Tengeri, Torma 2, Tóth 6, Török, Tubák, Turai, Ubornyák 3, Vámos, Varga 3, Varjú, Vass 2, Veikéi, Velszky, Zala, Zelenka, Zelenkás, Zubornyák, Zsolnai 2. A fenti 234 családnévből 107 szerepel az 1745 évi jász redemptusok névsorában, közülük 84 (77,6%) a jászberényi, 8 a jászapáti, 5 a jászalsószentgyörgyi, 4 a jászárokszállási, 3 a jászladányi, 1—1 pedig a jászdózsai és a jászfény szarui névsorban található. A későbbi években Lajosmizsére települtek közül még az alábbi családnevek szerepelnek a jász redemptus névsorokban : Ádám, Árva, Baráth, Bató, Berente, Besenyi, Boda, Csorba, Dohándi, Durucz, Habencius, Káposztás, Koncsik, Ludányi, Makay, Máté, Meleg, Nyíri, Nyitrai, Pernyész, Rimóczy, Seres, Suba, Szaszkó, Szőrös, Takó, Tőzsér, Váczy, Vérségi, Vidra, Vörös. Ezen utóbbi 31 redemptus családnév közül 23 (77,4 %) jászberényi, 4 jászapáti, 2 jászalsószentgyörgyi, 1 jászárokszállási és 1 jászladányi eredetű. Tekintettel arra, hogy mindkét névsorban 77% felett van a jászberényi eredetű családnevek gyakorisága, igazoltnak látszik Fodor azon adata, hogy Lajosmizsére túlnyomóan a tulajdonos Berény népe telepedett át (lásd a 17. sz. jegyzetet). A berényi redemptus gazdacsaládok tagjai csak a rendszeres betelepítés során (1856 után) költöztek ki nagyobb számban Lajosmizsére. Az anyakönyvezés megkezdésekor ott lakók egy része felfogadott pásztor volt. Ezek a földtulajdonos herényiek kitelepedése után részben elköltözhettek, vagy utódaik nem tartják magukat jász származásúnak, mert az általam vizsgáltak között több 1854—1858. évi családnévvel nem találkoztam. Feltűnő a szlovák hangzású nevek jelentős részének hiánya (pl. Bohutzky, Bozsik, Dolák, Drevenka, Jurótzky, Kozár, Majercsik, Martsik, Paták, Rapcsák, Staskó, Stefkó, Száróczky, Sztaskó, Velszky, Zelenka, Zelenkás, Zubornyák). 1745-ben Berény társadalmának 70%-a vált redemptussá (lásd a 16. sz. jegyzetet), azonban a redemptusok sorában állni nem jelentette az illető család ősiségét a jászságban, másrészt az irredemptus családok egy része lehetett ősibb lakosa a jász kerületnek, mint a redemptusok és csak akkori kedvezőtlen gazdasági helyzete miatt nem tudott földet váltani. 19 » 20 A redemptus és irredemptus származásúak egyaránt jász eredetűnek tartják magukat és Lajosmizse mai lakosságának is nagyobb részét alkotják. A termékenyebb részeken (Alsólajos, Mizse, Bene) ma is túlnyomóan a jász származásúak laknak, míg az erősen homokos részeken (pl. a Közös dűlőben) az újabb bevándorlók vannak többségben, akik nem is tekintik magukat jászsági eredetűnek. Л felvétel és feldolgozás módszere. Lajosmizsén 1970. és 1971. évben 610 felnőtt személyt vizsgáltam meg, akik közül 597 törzsökös és 13 bevándorolt volt. A személyi adatokat bemondás és anyakönyvi adatok alapján vettem fel. A vizsgált törzsökösök életkor és nem szerinti megoszlása: Férfiak I. II. III. összes 18—23 24—60 61— X éves 13 271 10 294 Nők I. II. III. összes 16—23 24—60 61—x 222 éves 26 261 6 293 A következő méreteket vettem fel Martin technikájával: 21 testmagasság, ülőmagasság, fejhossz, fejszélesség, homlokszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszegletszélesség, orrmagasság és orrszélesség. A szem és hajszint bár csak megfigyeléssel, de a Martin-Schulz szemszín-, illetve, a Fischer-Saller hajszíntábla alapján rögzítettem A morfológiai jellegek felvételét Martin (lásd a 21. sz 9 FODOR F.: I. m. 195. 20 A Lajosmizsén 1854 és 1858 között, valamint jelenleg is gyakori Kéri családnév már az 1550. évi berényi adófizetők között is szerepel. 2J MARTIN R.—SALLER K.: Lehrbuch der Anthropologie (Stuttgart, I. к. 1957, И. к. 1959. III. к. 1962, IV. к. 1966). 379
