Horváth Attila – Solymos Ede szerk.: Cumania 2. Ethnographia (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1974)

P. Ács S.: Kalocsa vidéki népi gyermekjátékok

Ha „mökésöt az ebéd" így sürgettek: Harangodnak déré De nem az ebédre ! Nincs ithun a pápa Evite a kánya ! * Ha be kellett érni valami hitványabb dologgal : Isten neki fakörös^t Ha etörik, ase lösz* A mesét, történetet így búcsúztatták : Vége, libagége ! * Kilincs, tovább nincs ? * A következőkben leírjuk azokat a játékokat, amelyeket részben a libapásztorok a libalegelőn (paskumon), részben a gulyásgyerekek a legeltető helyeken játszottak. Előfordult az is, hogy közösen. Ha a libákat a tarlókon legeltették, sokszor ott vagy a közelben legeltettek a gulyásgyerekek is. Mint említettük, a libapásztorok játékterülete kiterjedtebb volt. A gulyásgyerckeké már korlátozottabb. Rz egyben meghatározta a játék milyenségét is. A) KEVÉS MOZGÁST IGÉNYLŐ JÁTÉKOK Kezdjük először az ülő és kevés mozgást igénylő játékokkal. 43. Sityá^ás (Bicskadobó játék) Ezt az országban sokfelé játszották. A bicskadobálásnak különböző változatai voltak. A lényege az volt, hogy a bármely módon dobott bicska hegye mindig a földbe álljon. Kalocsa vidékén az alább leírt három változatot kedvelték. Gyerekek, (lányok is), sityók, sokszor meglett legények is játszották. A játékhoz először elkészítették a terepet. Kb. 2 méter átmérőjű körben felfaragták a gyöpöt és ledöngölték a földet. Ez állandó játékhely volt. Rendszerint itt is topáztak. I. váltogat 1. Nyeles: A bicskát a nyelénél fogva dobták. A levegőben megfordulva kellett a földbe állnia. 2. Högyes : A hegyét fogták dobáskor. 3. Hátas: Kézfejre fektették, a hegye kifelé állt, úgy dobták. 4. Háromujjas: Hüvelyk- mutató- és kisújjfogással dobtak. 5. Fejes: A kés a fejtetőn, a hegy kifelé állt. Fejbólintással lendítették a kést. 6. Fogas: Foggal fogták a kés hegyét, fejmozdulattal feldobták. Heggyel lefelé kellett talajt érnie. 44. II. változat 1. Tenyeres: A kés a tenyérben, a hegy kifelé állt. A test felé kellett pördíteni a kést. 2. Hátas: Kézfejen, a hegy kifelé. Befelé pördíteni. 3. Ujjas: Ccruzafogással pördíteni. 4. Öklös: Fölfelé fordított öklön, a hegy a hüvelykujj felé. 5. Tabzsi: Összetett tenyérből kilendíteni a kést. 6. Fogas: A hegyét foggal lendíteni befelé. Aki kijárta, egy bikája volt. 45. III. váltogat Körülbelül 2 méter átmérőjű kört rajzoltak a földre. A kör közepébe 40—50 cm hosszú pálcát szúrtak. Mindenkinél volt két, kb. 10 cm hosszú pálcika. Körülülték a kört (5—8 gyerek). Sorba dobták a kést. A nyelét fogták, a test felé lendítették és a hegyének a földbe kellett állnia. Ahányszor beleállt, a pálcikát a kör szélétől kezdve egymás elé tehették. Ha elérte a kör közepébe szúrt pálcát, volt egy lova (bikája). Aki tévesztett, tovább adta a kést. Az győzött, akinek több lova (bikája) volt. Régebben a földbe állt penge földben levő része volt a mérték. Mivel sok vitára adott okot, a pálcikás mérés lett a divat. 46. 1лке%<>\'lékelő) (Eldugós játék) Fiúk-lányok tavasszal játszották, mikor még szép, dús volt a fű. Kiszámolták a humót és elküldték kb. 20—30 méter távolságra. Aztán óvatosan kivágtak és kiemeltek egy kis gyöptéglát. Alátettek egy pálcikát. A ,,leköt" (léket) visszatették és eligazították a füvet. Jöhetett a humó! Nagyobb körben körülállták a területet, ahol meglékelték a földet és elrejtették a pálcikát. A humó kereste a leket. Ha közel volt hozzá, azt mondták: tűz-túíz. Ha messzebb, akkor: víz-víz. Amikor megtalálta, kivette a pálcikát. Az ment ki humni, akinek a pálcikáját eldugták. Topázás (Kaviccsal vagy golyóval történő dobós-kapós játék) Kalocsa-vidékén leginkább lányok játszották. Lényegében két eltérő változata volt. Az első változat: A golyók felszedése a földről történt. A másodikat a levegőben játszották. Nagy ügyességet kívánó játék volt, így az egyéni képességek sok variációt hozhattak létre. 47. I. változat 5 golyóval játszották. 1. A tenyérbe tartott golyókat a földre gurították. Egyet fölvettek és azt földobva, a földről is hozzákaptak egyet. Mindig egyet dobtak és egyet kaptak föl. Végül mind az öt golyó a kézben volt. 254